Õszi népszokások - II.
November 25. KATALIN NAPJA
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyen például a katalinág, katalingally. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. Katalin nap nõi dologtiltó nap. Közismert a Katalin napi idõjárás jóslás: „Ha Katalin locsog, akkor Karácsony kopog.”
November 30. ANDRÁS NAPJA
Szent András apostol a hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet nevezik andráskeresztnek.
András napkor kezdõdnek a disznóvágások. A disznóölést követõ vacsora – disznótor, jeles alkalom volt az adománygyûjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására.
E naphoz számtalan babonás cselekedet és jóslás kapcsolódott. Ekkor próbálták megjövendölni majdani élettársuk személyét. A közös jóslások többnyire a fonókban történtek: ólomöntéssel, gyertyaöntéssel, gombócfõzéssel. Egy-egy gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik elõször jött fel a víz tetejére, az lett az illetõ hölgy férjének a neve. Az ólomöntéssel az öntvény alakjából igyekeztek jósolni a jövendõbeli foglalkozására.
DECEMBER - KARÁCSONY HAVA
December 3. ADVENT elsõ vasárnapja. December 4. BORBÁLA NAPJA
Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt, s keresztény hitéért halt meg. Õ a bányászok, tüzérek, várak, harangozók védõszentje. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették. Ezen a napon cseresznyefa ágat tettek vízbe és ha az karácsonyra kivirágzott, az bizony házasságot jelentett. Nõi dologtiltó napnak számított.
Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert a babona szerint elvitte a ház szerencséjét.
December 6. MIKLÓS NAPJA
Szent Miklós püspök a IV. századtól a nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje. Emlékét helynevek, templomok, személy és családnevek õrzik.
Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A becenévként használt Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelõje. Csak a XIX. század végén került a köznyelvbe. Az 195o-es években a telet megszemélyesítõ Télapó elnevezést vezették be. Ez azonban nem azonos Szent Miklós alakjával és a hozzá kapcsolódó szokásokkal.
A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon Szent Miklós aranyakat dobott be három hajadonnak, kik ezáltal tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy a gyerekek a mai napig kiteszik az ablakokba a kitisztított cipõiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot és megajándékozza a gyerekeket. Kit-kit viselkedése szerint jutalmaz, vagy virgáccsal fenyegeti õket.
Az ajándékozási szokás napjainkig él, jelmezes Mikulás keresi fel a kisgyermekeket otthonukban. Néhol ördög vagy krampusz is elkíséri és szavaltatja, énekelteti vagy kérdezgeti õket. Ha szükséges a „rossz” gyereknek virgácsot is ad, amit a szülõk jól látható helyre tesznek, hogy alkalom adtán figyelmeztessék a gyerekeket a Mikulásnak tett ígéretre.
December 13. LUCA NAPJA
Az év legrövidebb napja. „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja”
Ezért e nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, melyek az új év napjához kapcsolódó hiedelmekhez hasonlóan befolyással lehetnek a következõ esztendõre.
E napot gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés elõtt hagymás kenyeret ettek, hogy a szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprûket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. E nemkívánatos személyek felismerésére készítették az úgynevezett lucaszéket, amelynek alakját, formáját elõírás szabályozta. Luca napján kezdték el faragni, és Karácsonyra kellett elkészülnie, úgy hogy kilencféle fából és minden nap csupán egy-egy mûveletet lehetett rajta elvégezni. Innen ered a mondás: „Sokáig készül, mint a Luca széke.”
Karácsony este aztán elvitték a templomba, éjféli misére és készítõje ráállva megláthatta kik a falu boszorkányai.A fiúk lucázni jártak. Tréfás jóslási forma még a mi vidékünkön is ismert lucapogácsa.
December 21. TAMÁS NAPJA
E naphoz is néhány férjjósló praktika fûzõdik. A lányoknak Tamás nap elõestéjén célszerû volt az udvaron a vállukkal rázni a kaput, mert ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, bizonyos kérõre számíthattak, sõt az ugatás irányából várhatták a jövendõbelit is.
Gyakran ezen a napon disznót vágtak, és az ekkor vágott disznó háját tamáshájnak nevezték, amelyet gyógyításra használtak.
Jósoltak még a frissen esett hóból is, ugyanis ha Tamás reggelére beborította a tájat, boldog és békés karácsonyt ígért.
- folytatjuk -
Sáfrány Ágnes
