FIATALOK ÍRJÁK

Tavasz

    A tavasz a legszebb időszak, egyben azért is, mert a hideg telet hagyja maga után.
    Az aranysárga nap előbújik a felhők közül, hogy megkukkantsa a most ébredező természetet. Gyenge sugara, mintha kéz lenne, és végigsuhintana a tájon, majd azt mondaná:
    - Tavasz van, ébredjetek, elég volt a lustálkodásból!
    A virágok hirtelen színesebbnél színesebb szirmokat bontanak, a füvek gyönyörűen zöldellnek, a fák ágain rügyek és virágok nyílnak.
    Tavasszal változó az időjárás, néha esik az eső, néha süt a nap, ami nagyon fontos a mezőgazdaságban. Az ott lévő elültetett növények lassan előbújnak a földből.
    De nem csak a növények, hanem az állatok is jelzik a tavasz megérkezését. A téli álmot alvó állatok kibújnak a helyükről. Madarak dalolni kezdenek:
    - Csip-csirip, csip-csirp! – éneklik hangosan.
    Új fészket készítenek maguknak, ahol kicsijüket nevelhetik. A vándormadarak délről visszatérnek hazánkba. Rovarok és bogarak ezrei jelennek meg. Tarka színekben pompázó pillangók röpdösnek a réteken, kertekben… A szagos méhecskék újból elkezdik gyűjteni a virágport, ha eljön a következő tél, legyen nekik elég táplálék.
    Az emberek is ilyenkor kimozdulnak lakásukból, hogy elmenjenek sétálni, friss levegőt szívni, gyönyörködni a tájban, vagy valamilyen programot szerveznek maguknak.
    A tavasz legtöbbször a boldogságot, az örömet jelképezi. Mintha az embereket megtöltené vidámsággal.
    Nekem ez az évszak a kedvenceim közé tartozik. Az elmondottakból, remélem, sokan megkedvelték a tavaszt, és rájöttek, hogy ez milyen kellemes időszak minden évben.

                                                                    Fazekas Magdaléna, 7.b osztály
Ada, Cseh Károly Általános Iskola

Rajz - Horváth Tamás 5c

Amit a felnőttek elvárnak tőlem

    Engem nagyon szeretnek a szüleim. Mindent megadnak, hogy boldog, jó, biztonságos életem legyen. Nem csak a gyermekkoromban, hanem később is.     De sok mindent elvárnak tőlem. Hogy mit?
    Elsősorban, hogy az iskolában a jó tanulásra törekedjek. Én sem szeretek tanulni, mint a többi gyerek, de azért jó tanuló vagyok. A szüleim elől nem szoktam titkolni a jegyeket. Jövőre a középiskolában többet kell melegíteni a széket. Másodszor a szoba takarítása. Ez olyan nehéz dolog. Nem szeretek takarítani, de úgy a szobám szebben néz ki.
    Amikor eljön a kukoricatörés ideje, szívesen segítek a szüleimnek betakarítani a kukoricát, és bedobálni a góréba, mert így gyorsabban szabadok lesznek.
    Anyu mindig azt akarja, hogy az iskolában jól viselkedjek, odafigyeljek az órákon. Apu pedig azt szereti, ha az otthoni munkából kiveszem a részem. Őszintén megvallva, jobban szeretek otthon segíteni, mint tanulni. De a tanulás most a kötelességem. Amikor számítógépezni akarok, mindig akkor ad apu valami munkát. Én szívesen elvégzem, mert amit a szülő mond, az a gyereknek kötelessége. Munka után azt csinálok, amit akarok.
    Engem szüleim a jóra, becsületre tanítanak, és ha felnőtt leszek, mindent megteszek a gyermekeim boldogságáért. A szüleimnek köszönhetek sok mindent, és ezért szeretem is őket.

Balassa Krisztián, 8. o., Törökfalu

Szeretnék játszani, örülni és növekedni
(a rákbetegség ellen)

  Ő is olyan, mint én,
Nevet, tanul, sír,
Ő is olyan, mint én,
Szaval, dolgozatot ír.

  Ő is olyan, mint más,
Érdekli az írás, olvasás.
Ő is olyan, mint más,
Csak nála több a hiányzás.

  Szégyenlősen süti le a szemét,
Amikor elmondja, rák támadja a testét,
Csak hallgat némán, csendben,
S szomorúság lappang a szemében.

  Ő nem olyan, mint én, már látom,
Ő bátran harcol, nem fél a mától és a holnaptól,
Ő nem olyan mint én, mert nagyon bátor,
A fájdalommal dacol, az életéért harcol!

  Bátrabb nálunk százszor-ezerszer,
A fájdalom kínozza – nem is egyszer.
Mégis tanul, szaval, számol
Nem szalaszt el egy percet sem a mából.

  Ő olyan, mint én,
Mégis sokkal másabb
Ő olyan, mint én,
Csak sokkal, sokkal bátrabb.

  Vele együtt hiszem és remélem,
Ez a harc nem lesz kudarc!

Józó Andrea,  V. f
Cseh Károly Általános Iskola Ada

Festmény - Boldizsár Péter, VI.d

A 36. MIRK - FELEJTHETETLEN KIÁLLÍTÁS

    Lakóhelyemen, Adán rendezték meg a 36. Nemzetközi Kézimunka- és Gyűjtemény-kiállítást, azaz a MIRK-et. Településünk lakosai és diákjai örömmel láttak hozzá az előkészületekhez, a tantermek díszítéséhez. Meg is lett az eredménye a munkának! Ezt én is megtapasztalhattam, amikor ellátogattam erre a fantasztikus kiállításra.
    A tornateremben legalább száz hímzés, horgolás, gobelin és egyéb kézimunka díszelgett. Lehetett látni nagy- és dédapáink elektronikai készülékeit, amelyek persze nem voltak olyan fejlettek, és sokoldalúak, mint a mieink. De akkor őket ez nem zavarta! Sőt! Annak örültek, ha volt egy valamirevaló rádiójuk, a mai generáció meg lenézi azokat, akiknek nincs számítógépük vagy mobiltelefonjuk! Hiába, bizonyos szempontból rossz irányba fejlődünk…
    A sport szerelmesei különös járművet csodálhattak meg, hiszen a kiállított tárgyak között találhattunk egy fából készült kerékpárt. Ezenkívül rengeteg ötletes festményt, és rajzot fedezhettünk fel a kis alsósok kezéből, de festőktől is. A művek csendéletet, élet-, arc-, akt- és tájképeket ábrázoltak, valamint a szentek életéből is láthattunk néhány értékes alkotást. Az üvegfestészetből is szemlélhettünk pár tucat példányt, éppúgy, mint a hímes tojásokból, amelyek húsvétról maradtak. Érdekes formájú használati tárgyakat is állítottak ki, a látogatók szórakoztatására. Álmélkodhattunk, hogy szalmából milyen furcsa dolgokat lehet munkálni, pl.: képecskét, koronát, játékszert, dekorációt, és persze kalapot.
    Nekünk, nőknek is volt mit nézni: néhány ügyes kéz ugyanis nyakláncot, karkötőt, gyűrűt, és fülbevalót készített színes gyöngyökből. Ezenkívül a parfümösüveg-gyűjteményen is táthattuk a szánkat. Különböző népviseleteket hoztak vidékről, ami ritkaságszámba megy a mai világban. Papucsok is díszelegtek az asztalokon, melyek finom anyagból készültek, és még gyöngyök is pompáztak rajtuk. Olyan selyem ruhadarabokat tekinthettünk meg, melyekre szebbnél szebb mintákat festettek. És persze a nemezből készült tarisznyákra is vethettünk néhány pillantást, melyek igen fáradtságos munka eredményei.
    Közel öt asztalon feküdt egy bogárgyűjtemény. Ez tartalmazott óriás, egészen kicsi pillangókat, és ami a legkülönösebb, egy fajból több példány is egymás mellé került. A lepkék nagy része a távol-keletről „érkezett”. Találhattunk még pénz-, bélyeg-, képeslap-, bábu- és kitűntetés-kollekciót. Sorolhatnám még órákig, mit is láttam, de mindezt szavakkal úgysem lehet leírni, látni kell!
    Mivel jövőre szintén Adán lesz a MIRK, remélem, hogy akkor is én tudósíthatok e csodás eseményről, melyet sohasem lehet elfelejteni vagy megunni.

Tót Kata  V. c
Felkészítő tanár: Máriás Valéria