Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

  2006. május

Címoldal
Városunkba látogatott Boris Tadić, a Szerb Köztársaság elnöke
Adán járt Mlađan Dinkić pénzügyminiszter
Közös pályázatok uniós támogatásért
Nagy késés és bizonytalanság
Tervek, amelyek megvalósíthatók
A II. Helyi Közösség utat épít és javít
Újabb elismerés a Termometalnak
Igyekezni a szemétteleppel!
Az édesanya az örök csoda
A Vadvirág Anyák-napi műsora
Zenével és a zenéért élni
Továbbra is a humánum a cél
A moholi Idősek otthonának ünnepe
Majális
Húsvéti kiállítás
Jótékonysági hangverseny
Adán lelt otthonra a MIRK!
Európa legnagyobb hobbis találkozója
Szórakoztató estek a kiállítás alatt
Hortenzia
Moholy-Nagy László neve kötelez
Elindult a sátánmotor Moholról!
Munkaakció
Elsősegély-nyújtási verseny
Kullancsirtás
Nyelvi figyelő
Fiatalok írják
Hol nyílik magyar tagozat?
Rendőrségi hírek
Zöld levél
Fejes és fej nélküli saláták
Szervezzük közösen Ada község ünnepét!
Köztéri emlékművek,szobrok emléktáblák
Árnyas oldal
Tarka oldal
Impresszum

Fejes és fej nélküli saláták

    A fejes salátát jórészt csak tavasszal, nyár elején, esetleg ősszel vesszük számításba a heti étrend tervezésénél. Az ebéd is jobban ízlik friss ecetes, cukros lében áztatott, vagy különböző öntetekkel „megbolondított” salátával, mint a telet idéző üveges savanyúsággal.
    A salátát fóliában és szabadföldön egyaránt termesszük. A téli, kissé drága zöldségkínálatból adódóan, a veteményeskertek gazdáira általában az a jellemző, hogy a minél előbbi vetésre törekednek. Húsvétra ugyanis már a saját kertben termett salátát, retket, újhagymát szeretnék az asztalra tenni. Ennek ellenére a vetés idejét mindig az időjárás határozza meg. Tehát hiába szórjuk mi korán a földbe a magot, ha a kikelő kis növénykéket esetleg elviszi a fagy. Ha mégis ragaszkodunk a korai terméshez, védjük meg a növényeket a hidegtől. Termesztő berendezéseket, fóliasátrakat építeni nem olyan egyszerű, és sokszor nincs is akkora hely a kertben, hogy megérné. A talaj menti fagyoktól a fátyolfólia is megvédi a növényeket, használata pedig nagyon egyszerű.
    A fátyolfóliát közvetlenül a magvetésre fektethetjük, illetve ha palántázunk, akkor a növényekre. A legegyszerűbb, ha ráborítjuk a területre, és a széleit leföldeljük. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne szorosan, mert akkor alatta nem bírnak növekedni a növények. A fátyolfólia, és a belső falán lecsapódó víz szigetelőréteget alkot, így 3-5 oC-kal növeli az alatta levő hőmérsékletet.
    A fátyolfólia a fényt és a vizet átereszti, azaz csak akkor kell levenni, ha már nem veszélyezteti a hideg a növényeket. Óvja tehát a kikelt növényeket a fagytól, a hidegtől, a széltől. A talaj vízháztartását egyenletesebbé teszi azzal, hogy nem szárítja ki a talajfelszínt a szél, miközben a levegő átjár rajta, így a növények nem füllednek be.
    Az alatta kialakult mikroklímában gyorsabb a kelés, a gyökeresedés, a kezdeti fejlődés, tehát egyenletesebb a növényállomány. Természetesen a termés szedése is előbbre hozható, ami az egésznek a célja.
    A fejes salátát már senkinek sem kell bemutatni. Azt is bizonyára sokan tudják, hogyan képződik a fej: a kerek, kissé hullámos tőlevelek sűrűn egymásra borulnak, és belül újabb és újabb levelek fejlődnek. Lehet, hogy sokakat meglep azonban, hogy létezik piros fejes saláta is.
    Fejet képez a jégsaláta is, a fejes salátánál keményebbet, nagyobbat, akár egy kilogrammosat is, ezért a termesztéskor nagyobb helyet igényel. Hosszabb a tenyészideje is. A jégsaláta levelei kicsit fodrosabbak, ropogósabbak a fejes salátánál, leszedés után tehát tovább zsengék maradnak, lassabban fonnyadnak. A jégsaláta nevének hallatán ugyanakkor senki ne higgye, hogy levelei olyan ropogósak és átlátszóak, mint a jég. A jelzőt Amerikában kapta, ahol jéggel borítva szállítják. Többek között hosszabb eltarthatóságánál, szép zsenge színének köszönheti, hogy előszeretettel használják.
    Az előzőekkel ellentétben a nálunk még kevéssé ismert tépősaláták nem fejlesztenek fejet, csak levélrózsát. A levelek tehát nem borulnak össze, kifelé állnak. Ezért nem egyben, hanem levelekre tépve használják. Innen származik az elnevezése. A tépősaláták levelei kicsit vastagabbak a fejes salátánál, erezetük erősebb, ropogósabb. Szabályos kerekded, kissé fodros, csipkézett és egészen szeldelt levelű fajták is vannak. A levél színe is különböző lehet, a fényes élénk zöldtől a sötét barnásvörösig. Nálunk a szeldelt piros levelű (igen mutatós) és a szeldelt világoszöld lombú kezd betörni a piacra.
    Az egyik legrégebben ismert zöldségnövény a kötözősaláta, a fejes saláta közeli rokona. Kedvelt eledelük volt már az egyiptomiaknak, a kínaiaknak, az ókorban a rómaiak és a görögök nyersen és főzeléknek is fogyasztották. A húsos, rostos, kidomborodó levélnyelű leveleket kezdetben összekötötték, hogy a belső levelek zsengék, ezáltal fogyaszthatók maradjanak. Az újabb fajták levelei azonban zárt fejet képeznek, nem kell összekötni őket.
    A saláták táplálkozási jelentősége elsősorban a zöldségválaszték bővítésében rejlik, de az emberi szervezet számára kedvező az ásványianyag-tartalmuk, különösen sok foszfor és vas van bennük. A vitamintartalmuk sem elhanyagolható. Előnyük az is, hogy igen kevés kalóriát viszünk be, velük a szervezetbe, ezért fogyasztásuk sokak számára még inkább élvezet. A salátafélék fogyasztásával még könnyebben elérhetjük, hogy naponta legalább háromszor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, és ezzel sokat teszünk egészségünk megőrzése érdekében.

                                                                                           
Sterbik Ildikó

maj 2006.

Naslovna strana
Predsednik Republike Srbije, Boris Tadić u našoj opštini
Ministar finansija Mlađan Dinkić u Adi
Uspeh na konkursima
Molski dobošar
Vesti iz policije
Organizujmo zajedno proslavu opštine Ada
Impresum


Design by VA