Fejes és fej nélküli saláták

    A fejes salátát jórészt csak tavasszal, nyár elején, esetleg ősszel vesszük számításba a heti étrend tervezésénél. Az ebéd is jobban ízlik friss ecetes, cukros lében áztatott, vagy különböző öntetekkel „megbolondított” salátával, mint a telet idéző üveges savanyúsággal.
    A salátát fóliában és szabadföldön egyaránt termesszük. A téli, kissé drága zöldségkínálatból adódóan, a veteményeskertek gazdáira általában az a jellemző, hogy a minél előbbi vetésre törekednek. Húsvétra ugyanis már a saját kertben termett salátát, retket, újhagymát szeretnék az asztalra tenni. Ennek ellenére a vetés idejét mindig az időjárás határozza meg. Tehát hiába szórjuk mi korán a földbe a magot, ha a kikelő kis növénykéket esetleg elviszi a fagy. Ha mégis ragaszkodunk a korai terméshez, védjük meg a növényeket a hidegtől. Termesztő berendezéseket, fóliasátrakat építeni nem olyan egyszerű, és sokszor nincs is akkora hely a kertben, hogy megérné. A talaj menti fagyoktól a fátyolfólia is megvédi a növényeket, használata pedig nagyon egyszerű.
    A fátyolfóliát közvetlenül a magvetésre fektethetjük, illetve ha palántázunk, akkor a növényekre. A legegyszerűbb, ha ráborítjuk a területre, és a széleit leföldeljük. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne szorosan, mert akkor alatta nem bírnak növekedni a növények. A fátyolfólia, és a belső falán lecsapódó víz szigetelőréteget alkot, így 3-5 oC-kal növeli az alatta levő hőmérsékletet.
    A fátyolfólia a fényt és a vizet átereszti, azaz csak akkor kell levenni, ha már nem veszélyezteti a hideg a növényeket. Óvja tehát a kikelt növényeket a fagytól, a hidegtől, a széltől. A talaj vízháztartását egyenletesebbé teszi azzal, hogy nem szárítja ki a talajfelszínt a szél, miközben a levegő átjár rajta, így a növények nem füllednek be.
    Az alatta kialakult mikroklímában gyorsabb a kelés, a gyökeresedés, a kezdeti fejlődés, tehát egyenletesebb a növényállomány. Természetesen a termés szedése is előbbre hozható, ami az egésznek a célja.
    A fejes salátát már senkinek sem kell bemutatni. Azt is bizonyára sokan tudják, hogyan képződik a fej: a kerek, kissé hullámos tőlevelek sűrűn egymásra borulnak, és belül újabb és újabb levelek fejlődnek. Lehet, hogy sokakat meglep azonban, hogy létezik piros fejes saláta is.
    Fejet képez a jégsaláta is, a fejes salátánál keményebbet, nagyobbat, akár egy kilogrammosat is, ezért a termesztéskor nagyobb helyet igényel. Hosszabb a tenyészideje is. A jégsaláta levelei kicsit fodrosabbak, ropogósabbak a fejes salátánál, leszedés után tehát tovább zsengék maradnak, lassabban fonnyadnak. A jégsaláta nevének hallatán ugyanakkor senki ne higgye, hogy levelei olyan ropogósak és átlátszóak, mint a jég. A jelzőt Amerikában kapta, ahol jéggel borítva szállítják. Többek között hosszabb eltarthatóságánál, szép zsenge színének köszönheti, hogy előszeretettel használják.
    Az előzőekkel ellentétben a nálunk még kevéssé ismert tépősaláták nem fejlesztenek fejet, csak levélrózsát. A levelek tehát nem borulnak össze, kifelé állnak. Ezért nem egyben, hanem levelekre tépve használják. Innen származik az elnevezése. A tépősaláták levelei kicsit vastagabbak a fejes salátánál, erezetük erősebb, ropogósabb. Szabályos kerekded, kissé fodros, csipkézett és egészen szeldelt levelű fajták is vannak. A levél színe is különböző lehet, a fényes élénk zöldtől a sötét barnásvörösig. Nálunk a szeldelt piros levelű (igen mutatós) és a szeldelt világoszöld lombú kezd betörni a piacra.
    Az egyik legrégebben ismert zöldségnövény a kötözősaláta, a fejes saláta közeli rokona. Kedvelt eledelük volt már az egyiptomiaknak, a kínaiaknak, az ókorban a rómaiak és a görögök nyersen és főzeléknek is fogyasztották. A húsos, rostos, kidomborodó levélnyelű leveleket kezdetben összekötötték, hogy a belső levelek zsengék, ezáltal fogyaszthatók maradjanak. Az újabb fajták levelei azonban zárt fejet képeznek, nem kell összekötni őket.
    A saláták táplálkozási jelentősége elsősorban a zöldségválaszték bővítésében rejlik, de az emberi szervezet számára kedvező az ásványianyag-tartalmuk, különösen sok foszfor és vas van bennük. A vitamintartalmuk sem elhanyagolható. Előnyük az is, hogy igen kevés kalóriát viszünk be, velük a szervezetbe, ezért fogyasztásuk sokak számára még inkább élvezet. A salátafélék fogyasztásával még könnyebben elérhetjük, hogy naponta legalább háromszor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, és ezzel sokat teszünk egészségünk megőrzése érdekében.