Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
Helyes és szép magyar beszéd

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei ezúttal a helyes és szép magyar beszéd témaköréhez illeszkedtek. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat címei is ezzel összhangban alakultak: „Törekszem a szép beszédre” (általános iskolás kategória), „A kiejtés, a hangsúlyozás és a dallamformálás a szép magyar beszédben” (középiskolás kategória), „Mit tehetünk a helyes és a szép magyar beszédért?” (felnőtt kategória). A általános iskolások körében a szabadkai Krivek Gabriella munkája sikerült a legjobban, második lett a topolyai Juhász Krisztina, harmadik pedig a gyergyóalfalui Ambrus Andrea. A középiskolások közt csak két dicséretet ítélt meg a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa). Az egyiket a zentai Mészáros Ildikó, a másikat az újvidéki Csáki Beáta kapta. A felnőtt kategóriában az újvidéki Kovács József és a zentai Szloboda János osztozott az első helyen, a hajdújárási Gajda Nóra harmadik díjban részesült, az adai Várkonyi Zsuzsanna pedig dicséretben részesült.

    Csütörtökön, október 13-án a beszédversenyen 37 középiskolás diák tett tanúbizonyságot prózamondó képességeiről a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, mr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet és Nagypál Gábor) és a közönség előtt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Mérey Katalinnak „Tanítsd meg olvasni szép fiad…” című írásában foglalt gondolatokat kellett rövid tanulmányozás után tolmácsolni. A mezőnyben nemigen akadt olyan tanuló, aki mindkét kategóriában egyaránt kiváló teljesítményt nyújtott volna. Az első helyet Mácsai Endre, a zentai Egészségügyi Középiskola diákja szerezte meg, a második helyen Miskei Edina, a zentai Gimnázium tanulója végzett, a harmadik pedig a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba járó Sóti Attila lett. A budapesti Anyanyelvi Konferencia különdíját Csasznyi Imre, a szabadkai zeneiskola tanulója érdemelte ki. Az óbecsei gimnáziumba járó Kurcinák Szilvia a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíjában részesült. Az esti kísérőrendezvényen Krnács Erika zentai előadóművész balladákat mondott, és ezzel szép élményben részesítette a közönséget.

    Október 14-én, pénteken a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőn ötvennégy diák vett részt. Zömük vajdasági volt (újvidéki, szabadkai, óbecsei, adai, zentai, temerini, ürményházi, horgosi, felsőhegyi, oromhegyesi, magyarkanizsai, kikindai, tornyosi, moholi, törökfalui), de magyarországiak (Makó, Budapest XI. kerület) is akadtak köztük. A játékvezető a budapesti dr. Szűts László volt, a bíráló bizottságban dr. Katona Edit, Szűcs Ilona és Lakatos Éva tevékenykedett. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. Víg Anna, Ady Endre Általános Iskola, Magyarkanizsa, II. Horváth Dóra, Csíki Hegyek Á. I., Budapest, III. Molnár Gábor Edina, Emlékiskola, Zenta, IV. Serfőző Eszter, Emlékiskola, Zenta, V. Barcsi Esztella, Csíki Hegyek Á. I., Budapest. A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével egyidejűleg, tíztől tizenegy óráig – újításként – a község negyedik osztályos tanulóinak egy csoportja is részt vett nyelvi játékban. A játékot Szűcs Ilona nyugalmazott tanárnő vezette, a zsűrizést pedig a felsősöket kísérő tanárok látták el. Este tíz év után ismét találkozhattak az adaiak Jókai Anna íróval, aki nagy tekintélyt vívott ki magának Magyarországon. Megnyerő beszédével, nemes gondolataival, szuggesztív egyéniségével óriási hatást tett a közönségre.

    Szombaton, október 15-én Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzását követően (melyen dr. Szűts László mondott alkalmi beszédet) Almási Gábor szabadkai szobrászművész retrospektív tárlatának megnyitására került sor. Az ő munkája a jelenlegi Szarvas Gábor-szobor is. A kiállítást a művész életrajzírója, Ninkov Kovacsev Olga nyitotta meg.
    A tudományos ülésszakon az Ada Község Képviselő-testületének tanácstermében egybegyűlt vendégekhez és érdeklődőkhöz Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke szólt elsőként, felvázolva a helyes és szép magyar beszéd általános kérdéseit. Dr. Balázs Géza a magyar nyelv hangzósságáról, a jóhangzás eszközeiről és mai hangrendszer-változások tüneteiről szólt, és borúlátóan állapította meg, nincs esélye annak, hogy a média mintaadó szerepet töltsön be a beszédben. Dr. Molnár Csikós László „A helyes és szép beszéd napjainkban” címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy előtérbe kerül a beszéd, de nincs meg a kellő színvonala. Kifejtette, hogy milyennek kell lennie a helyes és szép beszédnek, és hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel helyessé, illetve széppé tehetjük beszédünket. Dr. Szűts László az idegen nevek és az idegen szavak kiejtésének problémáival foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az idegen nyelvtudás nem jogosítja fel az embert arra, hogy magyar szövegben idegen mintára ejtsen bizonyos szavakat. Pásztor Kicsi Mária magiszter a vajdasági magyar beszéd sajátságairól számolt be. Taglalta azokat a nyelvi jelenségeket, amelyek a szerb nyelv vagy a nyelvjárások hatására jutnak kifejezésre a vajdasági magyarok beszédében. A tanácskozás végén több kérdés és észrevétel is elhangzott az előadásokban elhangzottakkal kapcsolatban.

Dr. Molnár Csikós László