AZ ADAI CARITAS ÉLETÉBŐL

    Volt idő, amikor az Egyház csendben, valahol a háttérben tudott jótékonykodni, mivel volt anyagi háttere, sőt még profitja is. Ma, ebben a "gépvilágban" a jótékonykodást is intézményesíteni kell. Sablonok és iratok halmaza szükséges ahhoz, hogy a szeretet tevékenykedni tudjon. Ezért módosítani kellett a Caritas munkáját is. 2003. 03. 05-én az adai plébánia Caritasa megtartotta az alakuló gyűlését. Azóta havonta találkozik a tagság, hogy az aktuális problémákat és a további fejlesztéseket megvitassa.
    Kiindulópontként 34 családnak megszerveztük a 2002-es karácsonyi csomagosztást. 2003. húsvétjára már 43 családnak készült csomag. 2003. karácsonyára 26 családra csökkent a létszám, 2004. húsvétjára pedig teljesen megszűnik a csomagosztás. Miért ez a radikális fordulat? Mert nincsen rá fedezet, valamint nem megoldás az évi kétszeri csomagosztás. A legfőbb ok viszont az, hogy az egész csak egy nagy átverés, főleg olyan családok részéről, ahol cigarettára és alkoholra futja, kenyérre viszont már nem. Vannak személyek, akik követelőznek is, mert "Őnekik az jár!". Viszont, amikor a templomkertet kellene takarítani, vagy amikor tavaly segítséget kért a Caritas, - amikor a kántorlakot renováltuk - szinte csak egy-két személy jött segíteni.
    Egyik legfontosabb feladatunk közé tartozott a kántorlakás renoválása és berendezése a Caritas céljainak megfelelően. Erre óriási szükség volt, és a továbbiakban fontos szerepe lesz ennek a háznak, mert attól még nem szűnt meg a Caritas, hogy nincs többé csomagosztás. Mi több, még csak most fog újból olyan szervezeté válni és terveket szőni, ami ténylegesen hasznára lesz Ada község polgárainak. Mennyi szép dolog indult el itt Adán, és csak is Adán, sehol máshol! Ezt az örökséget most tovább kell vinni, tovább kell fejleszteni.
    Az elmúlt évben összesen 59 601,12 dinár volt a bevételünk mint pénzadomány. Ugyanennyi volt a kiadásunk is: 25 020,94 dinárt költöttünk csomagokra és 34 580,18 dinárt a kántorlak renoválására. Ebből csak az 5000 tégla került 22 500,00 dinárba. Pénzadományokon kívül, Istennek legyen hála, épületanyagot is kaptunk a kisiparosoktól és a vállalatoktól. Felbecsülhetetlen érték Teleki Lajos, Jablonszki Ferenc és Gyalog Oszkár önkéntes munkája, akik az egész renoválási folyamatban részt vettek, és szívügyüknek tekintették. Óriási segítség volt számunkra, és szívet melengető érzés, hogy ebben a pénztelen világban és nehéz politikai helyzetben még mindig képesek vagyunk másokkal is törődni, építkezni, tervezgetni. Addig jó, amíg tudunk tervezni és reménykedni a szebb jövőben.
    Sikerült elvégezni a renoválás nagyobbik részét annyira, hogy 2003. decemberében megnyithatta kapuit a Caritas-ház (Dimitrije Tucović u. 3.). Azóta folyamatosan nyitva van minden pénteken 15 órától, ahol mindenkit szeretettel várunk, akinek valami gondja van. A ruhacsere szinte folyamatos. Újabban ismét összegyűjtjük a gyógyszereket, és szelektálás után újra kiadjuk receptre.
    Újabb programok beindításával is próbálkozunk. Mindazok, akiknek fölösleges bútoruk van, és nem tudnak vele mit kezdeni, de szívesen elajándékoznák valakinek, jelentsék be a fogadóórákon! Hátha találunk olyan családokat, akik szívesen elfogadnák.
    Ha van fölösleges tankönyv, és mindenféle tanszer, amit még mások hasznát tudnák venni, akkor azokat is behozhatják. Valakinek ez is nagy segítség lehet.
    Végül szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen formában segítségünkre volt.

Kiss Csaba