Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
A NYELVEK ÉS A NYELVJÁRÁSOK JÖVŐJE

    Ebben az évben a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei A nyelvek és a nyelvjárások jövője témakörhöz illeszkedtek. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat témái is ennek megfelelően alakultak: „Nagyszülők és unokák” (általános iskolás kategória), „Korosztályok nyelvi különbségei” (középiskolás kategória), „A nyelvek és a nyelvjárások jövője” (felnőtt kategória). A bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa) a következő döntést hozta: A általános iskolások közül az óbecsei Csernyák Huba, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója első díjat kapott, a temerini Puskás Valentin, a Petar Kočić Általános Iskola diákja második helyezést ért el, a palicsi Mezei Arnold, a Miroslav Antić Általános Iskola tanulója pedig harmadik díjas lett. Dicséretben részesült a palicsi Losonc Adrenn, (Miroslav Antić Általános Iskola), valamint a martonosi Tornai Ágnes (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola). A középiskolások körében a legjobbnak Molnár Brigitta, a csókai Vegyészeti–élelmiszeripari Középiskola tanulója bizonyult. Dicséretet kapott a bácsfeketehegyi Lénárd Valentina és Bálind Árpád adai középiskolás. A felnőtt kategóriában az oromhegyesi Milutinovity Sarolta dicséretben részesült.

Magyarországi nyelvészek koszorúznak

    Csütörtökön, október 8-án a beszédversenyen 33 középiskolás diák tett tanúbizonyságot prózamondó képességeiről a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, mr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet) és a közönség előtt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban azt a szöveget kellett tíz perces tanulmányozás után tolmácsolni, amelyet Marc Prenskynek Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című írása nyomán állított össze a szervezőbizottság. A versenyzőknek ezúttal is valamivel jobban ment a kötelező szöveg elmondása, mint a szabadon választott prózarészlet tolmácsolása. Az első helyet és a vele járó vándorserleget az idén is Ágó Mónika, a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium diákja szerezte meg, a második helyen Rózsa Szabina. a topolyai Dositej Obradović Gimnázium tanulója végzett, a harmadik pedig a szabadkai Snetozar Marković Gimnáziumba járó Kósa maja lett. Az első különdíjat Annus Szabolcs, a zentai Közgazdasági–kereskedelmi Középiskolá tanulója érdemelte ki. A második különdíjban pedig az újvidéki Snetozar Marković Gimnáziumba járó László Judit részesült. Az esti kísérőrendezvényen Fábri Géza és Ivánovics Tünde történelmi énekeket és megzenésített verseket adott elő.

Dr. Hódi Éva megnyitja a kiállítást

    Október 9-én, pénteken 10 órától a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig 12,30-tól a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőre került sor. Negyvenhárom diák nevezett be a versenyre. Közülük harmincöt vajdasági volt, négy erdélyi és négy magyarországi. A játékvezető szerepét egyrészt a budapesti dr. Szűts László, másrészt az adai Grúber Enikő végzős egyetemista töltötte be. A bíráló bizottság feladatait Lakos Éva, Szűcs Ilona és Girizd Magdolna látta el (mindannyian nyugalmazott magyartanárok). A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. László Rita, Tömörkény István Általános Iskola, Tornyos (felkészítő tanára Baráti Csanyiga Mónika), II. Mamuzsics Dóra, Zrínyi Ilona Általános Iskola, Kecskemét, (felkészítő tanára Kriston-Vizi  Józsefné), III. Hugyik Henrietta, Cseh Károly Általános Iskola, Ada (felkészítő tanára Dobrotka Mária). Dicséretet kapott Kovács Ágnes, Majsai Úti Általános Iskola, Szabadka (felkészítő tanára: Vlahovity Annamária) és Boros Evelin, Novak Radonić Általános Iskola, Mohol (felkészítő tanára: Koós Margit). A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével egyidejűleg, tíztől tizenegy óráig a község negyedik osztályos tanulói közül tizenöten nyelvi játékban vettek részt. A játékot Szűcs Ilona nyugalmazott tanárnő vezette, a zsűri szerepét pedig a felsősöket kísérő tanárok töltötték be. Este Reisinger János Budakalászon lakó irodalomtörténésszel találkozhatott az adai közönség. A versek befogadásáról és értelmezéséről tartott hatásos előadást. Az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatták az előadónak a könyveit és lemezeit.

Dr. Kiss Ernő                     dr. Molnár Csikós László

dr. Balázs Géza                       dr. Juhász Dezső

dr. Silling István                            Samu Erika

dr. Hódi Sándor

    Szombaton, október 14-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ez alkalommal Szabó Szabados Ilona. a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnökhelyettese mondott beszédet), majd fél tízkor a világ nyelveiről szóló kiállítás megnyitására került sor. A kiállításon különféle színes térképek és ábrák mutatták a különféle nyelvek és nyelvcsaládok területi elhelyezkedését és rokonsági kapcsolatait.

Az ülésszak munkaelnöksége

A hallgatóság

    A tudományos ülésszakon az Ada Község Képviselő-testületének tanácstermében egybegyűlt vendégeket és érdeklődőket Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület köszöntötte. Az első előadást dr. Kiss Jenő budapesti professzor tartotta Miként vélekedünk a nyelvjárásokról? címmel. A nyelvet és a nyelvjárást a generációknak tovább kell adniuk egymásnak ahhoz, hogy fennmaradjanak. Az embereknek egy része elutasítja a nyelvjárásokat, elavult vagy romlott nyelvváltozatnak tekinti őket. A felmérések szerint a nyelvjárásokhoz való negatív viszonyulás inkább a magyarországiak körében jelentkezik, a határon túliak jobbára pozitívan értékelik a nyelvjárásokat. Dr. Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem tanára a nyelvek viszonylagos nagyságáról értekezett. A nyelvek nagyságát nemcsak anyanyelvi beszélőik száma határozza meg, hanem társadalmi rangjuk is (használják-e őket államnyelvként, hivatalos nyelvként, diplomáciai szerepben), mennyire fontosak-egy-egy régióban, hányan beszélik őket második nyelvként. Arra is rámutatott, hogy egyes korszakokban növekedhet vagy csökkenhet valamely nyelv szerepe. Dr. Balázs Géza budapesti egyetemi tanár Nyelvjárások reneszánsza? című előadásában megállapította, hogy területileg és történetileg is összetartó a magyar nyelv, nincsenek olyan nyelvjárási különbségek benne, amelyek a megértést gátolják. Napjainkra jellemző a kis közösségek előretörése, így a nyelvjárások is fontossá kezdenek válni. Manapság szükség mutatkozik ún. nyelvjárásművelésre és annak tudatosítására, hogy a nyelvjárások a köznyelv tiszta forrásai, segítségükkel ellensúlyozni lehet a nyelvre nehezedő idegen hatást. Dr. Juhász Dezső budapesti egyetemi tanár Nyelvföldrajzi kutatások a Délvidéken – múlt, jelen, jövő c. előadásában ismertette a délvidéki nyelvatlaszokat és tájszótárakat, valamint beszámolt az új magyar nyelvatlasz munkálatairól és a meglevő anyag felhasználásának lehetőségeiről. Dr. Silling István, a szabadkai tanítóképző tanára Élő bácskai nyelvjárások c. előadásában felvázolta vidékünk magyar nyelvjárásainak jellemzőit, rámutatva arra, hogy egyes népnyelvi kiadványok nem juttatják eléggé kifejezésre a nyelvjárási sajátságokat. Samu Erika Óbecsén élő, Bánátban működő tanítónő a magyar nyelv uniós lehetőségeiről beszélt, és a magyar nyelv iránti érdeklődés serkentése céljából nyelvi marketing-stratégia alkalmazását szorgalmazta. Az elhangzott előadások után először Dr. Hódi Sándornak előre bejelentett hozzászólása hangzott el, amelyben a nyelvi örökség megőrzéséről és a nyelvi versenyképességről való gondolatait fejtette ki. A további vitában részt vett dr. Molnár Csikós László, dr. Balász Géza, dr. Juhász Dezső.

Molnár Csikós László