KUKORICATÖRŐ-VERSENY

    Szeptember 27-én egy rendhagyó verseny zajlott Adán, Kopre Borbála méretes kertjében, ahol az adai nyugdíjasok a moholiak hasonló, de fiatalabb korosztállyal is kiegészített együttesével, „virtuális” küzdelemben mérték össze kukoricatörő tudásukat és tapasztalatukat.
    - Tavaly Felsőhegyen egy vetélkedőn magkukoricát nyertünk – mondja Kopre Borbála, a szervező, – és ezt a magot ültettük el a kertemben, azzal a nem titkolt gondolattal, hogy az idén kukoricatörő-versenyt rendezünk. Ebben segítőtársam volt Vreckó István, és most is vele közösen szerveztük meg ezt a bemutatót. Szeretnénk hagyományossá tenni e találkozót, mert hisszük, hogy ebben a versenykategóriában is nagy lehetőségek vannak!

A kukorica-törők és vendégeik

    Valóban, kukoricatörő versenyről eddig még nem hallottunk, ám ismerve a kukoricatörés hagyományait, a hozzá kapcsolódó munkaszokásokat és hagyományokat, szinte gazdagabb rendezvényeket lehetne belőle szervezni, mint az aratásból. Gondoljunk csak a törésre, a szárvágásra, kúpozásra, a hordásra, a fosztásra, a górézásra, kúpozásra, aztán a vele kapcsolatos mókázásra, majd a kukoricából eredő alapanyagok felhasználására (csutka, csutkagóré, csuhékészítmények, szárhegedű, meg a kukorica között termesztett tök változatai és a belőle készített ételek). Ide számítható a bab, a cirok is, a belőle készített termékekkel együtt (cirokseprű, cirokkása).
    Mind, egytől-egyig kiváló lehetőséget kínálnak a versenyzésre, a szórakozásra és a bolondozásra, így ha kitartás lesz, verseny is lesz – minden bizonnyal.
    A szeptemberi szombati verseny az adaiak-moholiak találkozásában jó hangulatban telt, amihez nagyban hozzájárult a finom disznópaprikás is, amit az egyik Vreckó fiú készített a nagy üstben, az udvaron. A rendezvényen megjelent az adai és a moholi nyugdíjas-egyesület vezetősége is, akik láthatólag szívvel-lélekkel kiállnak tagjaik legújabb kezdeményezése mellett.

Király János