Fridrik Tamás életműve nyomában
A közelmúltban Adán járt a kupuszinai (bácskertesi) Fridrik Mihály egyetemista és édesanyja Ágnes, azzal a szándékkal, hogy többek között, felkeressék egyik ősük, Fridrik Tamás sírját, aki adai lakosként 1904 márciusában halt meg, és az adai r. katolikus temetőben temették el. Igyekezetük nem járt sikerrel, mert a 104 évvel ezelőtti sírokat vagy megszüntették, vagy újra eladták, és másokat temettek helyükre. Így sajnos egy tárgyi bizonyítékkal, egy emlékkel szegényebbek maradtak.
Fridrik Mihály
Valójában ki is volt Fridrik Tamás, tudjuk-e mit tett a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség érdekében munkássága során, milyen szellemi értékeket hagyott hátra az utókor számára, miben rejlik az ő nagysága stb. – sorolhatnám még a kérdéseket, mert azok számunkra ma még megválaszolatlanok.
Lapunk, a Körkép egyszer ugyan már írt róla (2003. áprilisi számában) Községünk jelentős személyiségei sorozatban, amikor egy keskeny hasábban, munkásságához és életéhez viszonyítva szinte nyúlfarknyi terjedelemben mutattuk be. Sem előtte, sem azóta Fridrik Tamásról semmi. Mintha nem is létezett volna. És újra a kérdések: miért hallgatták agyon a korabeli népszerű néptanítót, oktatót és nem utolsósorban írót, miért nem jutott eszébe senkinek itt Adán több mint 100 éve ennek a fáradhatatlan szellemi munkásnak, szervezőnek a neve, miért nem fogadta be Ada a nagyjai közé, hisz itt élte le élete legnagyobb részét, itt tanított, nevelte a népet, írta meg kutatásainak eredményeit. Talán csak azért, mert egyszerű vidéki tanítónak tekintette még a legszűkebb környezete, még halála után is, holott munkásságát országos szinten is elismerték, nagyra értékelték amiért állami kitüntetéseket is kapott. Kortársa volt Szarvas Gábornak (három év közöttük a különbség), a nagy nyelvésznek, aki Ada szülötte, és ha nem is itt fejtette ki munkásságát, a magunkénak tekintjük, és úgy is viszonyulunk hozzá (szobor, nyelvművelő napok, nevének használata, szellemiségének a köztudatban való jelenléte stb.). Nem így Fridrik Tamás. Ő ugyan nem Adán született, de munkásságát, sokrétű tevékenységét, a korabeli mércékkel mérve hatalmas szellemi és egyéb haladó gondolkodás módját itt fejtette ki. Nevét még emléktábla sem őrzi. Ki kell emelnem, hogy ezzel az összehasonlítással nincs szándékomban Fridrik Tamást Szarvas Gábor szellemi és alkotói szintjére emelni, vagy egy mérlegre tenni, de rendkívül érdekesek az összehasonlítások, amik végeredményben tények is, olykor ridegek, de valósak. Esetünkben is ez áll fenn. Fridrik Tamást szülőhelyén Kupuszinán „fedezték” fel nem is oly túl régen. Emléktáblát helyeztek el tiszteletére az iskola főbejárata melletti falon. Ugyanúgy, mint Szarvas Gábor, Fridrik Tamás is csak a gyermekkorát töltötte szülőhelyén, munkásságát máshol fejtette ki. Szarvas Gábor az Akadémia tagja volt, és Pesten szobrot is állítottak neki. Fridrik Tamás tanító volt Adán, ahol több mint negyven évig dolgozott, írt és tanított, emelve községünk szellemi életének színvonalát, de még csak a neve sem maradt meg a köztudatban, nemhogy emléktáblát kapott volna.
Ha ma feltenném a kérdést a véletlen járókelőknek, hallott-e Fridrik Tamásról, tudja-e ki volt ő, kétlem, hogy tudnának rá választ adni. Kilétét, egyéniségét, munkásságát valahogy elmosta az idő, eltűnt a köztudatból, vagy talán be sem került oda!? Nincs róla egy átfogó életrajzi leírás, vagy ha van is birtokában valakinek, nincs publikálva, így nem is tudhattunk, vagy tudhatunk róla. Neve csupán egy-egy helytörténeti leírásban bukkan fel, ahol a munkásságával kapcsolatos témáról van szó. Ami a legcsekélyebb elismerés lenne számára, ha egy utcát neveztek volna el róla, de még ezt sem tették meg (kevésbé jelentős múltú személyekről nem is egyet neveztek el!), nemhogy még valamelyik intézmény, szervezet viselné a nevét. Annak ellenére, hogy Fridrik Tamás életének legnagyobb részét, 51 évet, Adán élte le, itt fejtette ki sokrétű ténykedését, egyszerűen elfeledtük, szinte kitöröltük tudatunkból. Mindez talán azért történt meg, mert nem adai születésű? Ha igen, nagyon sajnálatos. Hogy mégis mennyire adainak érezte és tudta magát, ékesen bizonyítja az a tény is, hogy a Bács-Bodrog vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása című könyvében Adát kiemelten írja le. A hasonló nagyságú és jelentőségű községek a könyvében 2-3 oldalt kaptak, Adát viszont több mint 12 oldalon mutatja be. Zombort 3 oldalon, Szabadkát 7, Újvidéket 3, Zentát 4 oldalon át tárgyalja, tudván azt, hogy már akkor is ezek a városok minden tekintetben nagyobbak és erősebbek voltak. Szívügyének tartotta lakhelyének, szűkebb működési területének átfogóbb, bővebb, tárgyilagosabb és részletesebb bemutatását. Ezek után nyugodt lélekkel mondhatjuk vérbeli adainak.
Rövid élettörténete
FRIDRIK TAMÁS 1829. március 2-án született Kupuszinán (Bácskertesen), amely Zombortól, a valamikori Bács-Bodrog vármegye székhelyétől mintegy tíz kilométerre délnyugatra fekszik. Szülei Fridrik Márton és édesanyja sz. Buják Mária, az akkori anyakönyvi bejegyzés szerint plebejusok voltak és földműveléssel foglalkoztak. A hét testvér közül Tamás a hatodiknak látta meg a napvilágot.
Fridrik Tamás (Vastag János rajza)
Élete első éveit Kupuszinán töltötte, itt járt elemi iskolába. Ezután 1840-ben – 11 éves korában – beíratták a bajai III. Béla gimnázium jogelődjébe, az akkori királyi nagygimnáziumba, s itt folytatta tanulmányit. Baján öt évet töltött, majd 1845 szeptemberétől Szabadkán tanult tovább, és a gimnázium hatodik osztályából a Salvatórián a Szent Ferenc rendiek szerzetébe lépett. Tizenkilenc évesen viszont már részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ahol Damjanich János táborában frissen kinevezett tisztként szolgált. Buda várának ostroma során leesett a várfalról, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy csak hosszú hónapok után gyógyult fel.
A későbbiekben beiratkozott a szegedi Tanítóképzőbe, ahol ösztöndíjasként 1852-ben végzett és főelemi iskolai tanításra jogosító oklevelet szerzett. Ezt követően tovább képezte magát és Kalocsán főosztályokra szóló tanképesítést kapott. Ezután Tataházán helyezkedett el tanítóként 1853-ban, de ugyanezen év szeptemberében Adára nevezik ki tanítónak. Élete hátralévő részét, pontosabban 51 évet Adán élte le, itt tanítóskodott, fejtette ki széleskörű tevékenységét, a szó valódi értelmében tanította a népet, hisz néptanítónak is nevezték, ami az akkor fogalmak szerint többet jelentett egy közönséges tanítónál.
Családjáról, magánéletéről igen kevés feljegyzés maradt. Feleségét Szabady Ottíliának hívták, született nekik egy Vidor nevű fiuk és egy Rozál nevű lányuk. Fridrik Tamás 1904. március 23-án hunyt el Adán.
(folytatása következik)
Vastag János
