Rovarölő szer hagyományos ayurvédikus gyógynövényből?

    A február második felében vetett paradicsom és paprika magoncaim egyenletesen keltek – fejlődésük a várt ütemben történik. Rájuk tekintvén eszembe jut e zöldségfélék múlt évi kiváló minősége és meglehetősen bő termésmennyisége. A paradicsom további, szeptemberi betakarítása azonban a vidékünkön megjelent új jövevények, a vándorpoloskák (zöld etióp és az ázsiai márvány), valamint a liszteske (üvegházi molytetű) kártétele miatt meghiúsult.

    Elképzelhető, hogy erősebb kémiai fegyverek bevetésével menthető lett volna a félig beért paradicsom jó része, ellenben nem árt tudni, hogy az újdonsült vendégeink világ körüli útjukon a legtöbb rovarölő szerrel szemben meglehetősen ellenállókká, rezisztensekké váltak. Bár vegyész létemre úgy illene, hogy a vegyipar ezen termékeinek vásárlásával támogassam a gyártási folyamatokat, nem így teszek. Az oka igen egyszerű, nem termelek piaci portékát, csak a saját magam és családom szükségleteit kielégítő termésmennyiséget biztosítom. A gombás- és baktériumos betegségek ellen viszont alkalmazom a már 400 éve ismert bordói levet, ezt frissen, „in situ” készítem – a „rezesbanda megy a meszesgödörbe” keverési sorrendet szem előtt tartva. Az időben kijuttatott réz(II)-hidroxid és gipsz szuszpenzió ugyanis megszáradva (kb. fél óra napsütésben) a növényen, hosszú és még csapadékos időjárás esetén is megbízható védelmet nyújt . Megjegyzendő még, a bordói lével kezelt növényekért a csigák és burgonyabogarak nem rajonganak.

Egyik Azadirachta indica magoncom a VIII. emeleten

    A kártevő rovarok elleni környezet- és fogyasztóbarát kémiai háború már nem egyszerű feladat, főként a fent említett kellemetlen, szapora kártevők ellen. Négy-öt évvel ezelőtt, amikor a betakarításra váró paradicsoma poloskák tevékenységének köszönhetően egyik napról a másikra tönkrement , elkezdtem kutakodni olyan lehetőségek, források után, amelyek bevetésével a biotermesztés kivitelezhető. Nagyszámú szakirodalmat elolvasván akadtam rá a neem- és karanja (pongamia) olaj rovarölő sajátságaira. A hagyományos indiai orvoslásban a neem olajat, az Azadirachta indica (neem fa, csoda fa) termésének magolaját több mint 5000 éve használják az állatokat és embereket gyötrő rovarok (tetű, bolha, rüh, stb.) ellen. A csodafa további része, a levél és a kéreg, szintén ősidők óta, külsőleg és belsőleg, malária, fekélyek, bőr- és keringési betegségek esetén használatos. A fő inszekticid hatású vegyület, az igen bonyolult kémiai szerkezetű azadirachtin a szárított magból 10%-ban kinyerhető és 25°C-on dermedő olajban található. A növényvédelemben a szívó, rágó rovarok ellen 0,5%-os emulzióban használatos. Az olaj emulgálása vízben igen speciális, a jól bevált szappanok, mosószerek, hagyományos emulgálószerek nem alkalmasak erre a feladatra, ehhez egy a neem olajra kifejlesztett ricinusolaj származék (Rimulgan) használatos: 4-5 rész olaj: 1 rész Rimulgan arányban. Itt arra is ügyelni kell, hogy először az olajat és az emulgálószert keverjük össze, és azután öntsük hozzá a kívánatos vízmennyiséghez. Jobban jár a felhasználó, ha már bekevert terméket – Niemöl mit Rimulgan – vásárol. Én mindkét változatot kipróbáltam, és a másodikat tartom jobbnak.
    A neem olajjal kapcsolatban a következőket érdemes fejben tartani: ártalmatlan a hasznos rovarokra, amelyek a növénnyel nem táplálkoznak. A káros rovarokra úgy hat, hogy azok „elfelejtenek” táplálkozni (emellett rágó-szívószerveik deformálódnak), szaporodni, vedleni, ám a hatás nem pillanatszerű, hanem elhúzódóan alakul ki. Fényre bomlékony vegyületeket tartalmaz, ezért inkább az esti órákban juttassuk ki. Poloskák esetén kis egyedszámkor hatásos, míg a tetveket, liszteskéket tömeges megjelenésük ellenére is eredményesen pusztítja, ezzel sikerült a káposztát is bio módon termelnem. Hetenként ajánlatos permetezni ezzel a szerrel, annak ellenére, hogy az összetett vegyületekkel bíró olajjal szemben nem fejlődik ki rezisztencia. A poloskák tömeges megjelenésekor ugyanakkor már csak gyérítésről beszélhetünk, ez a szer sem elegendő gátlástalan garázdálkodásuk megfékezésére. E bűzös rovarok egy különös technikát is bevetnek a félig érett gyümölcsök, zöldségfélék fogyaszthatósága érdekében, érésgyorsító anyagokat juttatnak be a kiszemelt áldozatba, így néhány óra múlva már hozzáférhetővé válik számukra az eledel. Sajnos a megsebzett terméseken a továbbiakban rothadást előidéző baktérium- és gombafajták telepednek meg, ezzel végérvényesen tönkretéve őket. Poloskák ellen csapdanövényeket (a cirok és a tűzbab a legkedvesebb étkük) vetnek, amelyeken a legelőször megjelenő példányokat neem olajjal permetezik le. Ezt a megoldást, több-kevesebb sikerrel, szintén kipróbáltam. A mahagónifélék közé tartozó trópusi fa magolajával nemcsak a növényeket, hanem a hűséges kutyámat is lefújom, így szőre, bundája bolha- és kullancsmentes, illetve fénylő lesz.