Farsangi mulatság bőgőtemetéssel
Kétnapos rendezvény keretében űzték el a telet Moholon

    Moholon hagyományőrző farsangi felvonulás keretében űzték a telet, de a kiszebábú elégetésére és a bőgőtemetésre is sor került. A Csobolyó Művelődési Egyesület gazdag néphagyományra épülő téltemető rendezvényének keretében ez alkalommal is felelevenítették és ismertették, hogyan tettek a húsvéti ünnepekhez közeledve az emberek. Ebből az alkalomból elkészült a kiszebáb, amelyre mindenki feltűzhette cetlijét az elűzni való rossz dolgokkal, hogy a bábuval és a téllel együtt a tűz martalékává váljon.

    Az ünnep megtöri a hétköznapok egyszínűségét. Ünnepi időszakban jellemzően egy kicsit másképp viselkedünk, és az ünnepnek megfelelő előírásokat, szokásokat követjük. Sok naptári naphoz kapcsolódó alkalom adhat okot az ünneplésre: legyen az születés, keresztelő, esküvő, szüret, karácsony, húsvét, pünkösd vagy farsang, hiszen ezek különös jelentőséggel bírnak. A farsangi időszak korábban is alkalmat biztosított a népi humor kibontakozására. Rendkívüli szerepe volt a nevetésnek és a kinevettetésnek, valamint ilyenkor az evésre, ivásra, mulatozásra is nagy hangsúlyt fektettek . A szervező ennek tükrében állította össze a tavaszelő mókás programját február 25-én és 26-án.

    Lajkó Mária, a Csobolyó ME kultúrfelelőse elmondta, a farsangi menet a Kultúrotthon elől indult, és a központon keresztül a kiszebábú égetésének helyszínéig folytatódott, majd a látványos pihenő után visszaérkezve, farsangi fánkkal és teával várták a résztvevőket a szervezők. A falatozást követően a Jancsi bohóc bábszínháza egyesület előadással lepte meg a farsangoló óvodás és kisiskolás gyerekeket. Mária hozzátette, hogy az idei farsangi felvonulás megszervezéséhez a Zöldike Természetvédelmi Civil Szervezet, az Aranykezek Kézimunka Egyesület, a moholi Önkéntes Tűzoltó Testület, valamint az adai Halász József Lovasklub is csatlakozott.
    – Nagyon örülünk ennek az összefogásnak – mondta – hiszen a 70-es évek második felében lebontották az akkori kultúrotthont, és attól kezdve a kultúrélet is ellaposodott a faluban. A mai összetételben másfél éve vagyunk aktívak, és célunk a közösségi élet, a kultúrélet felélesztése. A felvonulás, a hangos zenebona kicsalogatta a falu lakóit az utcákra. Az emberek örültek a régi hagyomány újraéledésének, hiszen régebben ezen a napon a fiatalok és az idősebbek is maskarába bújva járták az utcákat, és még mulattak egy utolsót. Az idén még többen csatlakoztak, mint az elmúlt évben, vagyis egyre többen érzik fontosnak a kötődést és a hagyományápoló közösséghez való tartozást. A szülők is lelkesen támogatták a programot, a több mint 350 darab fánk kisütését pedig a moholi Idősek Otthona vállalta. Az idei farsangi rendezvényünket kétnaposra terveztük. Az első napon a gyerekeké volt a főszerep, a második napon pedig olyan rendezvényt hívtunk életre, amellyel azt szerettük volna üzenni, hogy a gyerekek mellett a felnőttek is működhetnek és érvényesülhetnek a művelődési egyesület életében. Hagyományaink megismertetése, újraélesztése fontos feladatunk – magyarázta Mária, hozzátéve, másnap, a farsangzáró zenés esten fellépett Nagy Nikoletta moholi népdalénekes, az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör asszonykórusa, a csókai Pannónia férfikórus, a moholi Nyugdíjasok Egyesülete népdalkórusa, a csókai Rákóczi férfikar, illetve a Vadvirág HK Pergető tamburazenekara. Az est végén a szervezők meglepetéssel rukkoltak elő, és Lakatos Zsolt helyi kántor elgondolása alapján felelevenítették a moholi bőgőtemetést, mindazon önkéntesek részvételével, akik még emlékeznek erre a helyi hagyományra.
    – Úgy érzem, ezzel a kétnapos rendezvénnyel sikerült megmozgatni a falu apraját és nagyját, hiszen sokan megkérdezték, mikor lesz a következő rendezvény, és jelezték az egyesület aktivitásaihoz való csatlakozási szándékukat. Fontos, hogy az idősebb korosztály is részese az egyesületnek, hiszen az ő emlékeik és személyes élményeik alapján élhetjük meg és éltethetjük tovább népi kultúránk helyi jellegzetességeit Vajdaság egykori kulturális fellegvárában, Moholon. A közösség egyre inkább kibontakoztatja összefogó erejét és példaértékű bizonyságot tesz a valódi értékek fontosságát hangsúlyozó egységéről. Egyre több kézműves jelzi mestersége fortélyainak megosztására való szándékát, a műhelymunkákra és a népi hangszeroktatásra is igény van, nemcsak a táncra – tette hozzá Lajkó Mária.
    – Az utóbbi pár év, évtized megosztotta az embereket. Egyesületünk szívesen fogad mindenkit, aki úgy érzi, hogy a közösséghez tartozik, és részese szeretne lenni ennek a közösségi kultúréletnek. A télbúcsúztató rendezvényünk is lehetőséget adott erre – hangsúlyozta a kétnapos rendezvény kapcsán Patyi Lajos tartományi parlamenti képviselő, a Csobolyó ME elnöke.
    – Kezdeményezésünk célja a közösség újrakovácsolása. Sokan elmentek, még sokan el is fognak menni, de akik itthon maradtak, azokkal kötelességünk törődni, mert úgy fogják jól érezni magukat itthon. Lassan kialakul egy új értékrend egy új generációval, és a most növekvő generációból lesz értékőrző. Nekik kell egy olyan irányt mutatni, hogy meg tudjanak maradni, itthon élni és érvényesülni, megvalósítani önmagukat. Természetesen, ez nagyon nehéz feladat lesz, de belátható időn belül pozitív változások fognak történni. A farsangi programsorozaton belül megérintett az, hogy a fiatal és idős mind egyre gondolt, egyformán érzett, egyként sírt és egyként nevetett – fogalmazott Patyi Lajos, hozzátéve, a közös ünneplés nemcsak színt visz az életünkbe, hanem célt és motivációt, illetve értelmet is ad neki.