XII. Vadvirág tábor

    A tábor helyszíne  az adai lóversenypálya volt július 4-e és 11-e között. Az idén első alkalommal csatlakoztak ovisok is, vagyis a táborlakók életkora  3 évestől kezdődött. Elsősorban a Vadvirág HK tagjai ők, de érkeztek érdeklődők Becséről, Martonosról, Torontálvásárhelyről, Zentáról, Debrecenből, Szegedről, Pécsről, valamint a romániai Méráról jött el Adára a Csűrös Banda népzenekar, amely egész héten húzta a táncosoknak a talpalávalót.
    „Akiket a néptánc érdekelt az ifi korosztályból, azoknak a Budapestről érkezett Kis István és Demeter Erika házaspár tanított Kalotaszegi táncokat. A temerini származású Varga Andreász pedig a kevésbé haladóknak tanított Sárközi táncokat. Az ovisokkal Varga Imola foglalkozott, aki emellett még ének és furulyaórákat is adott. A vonós népi hangszer muzsikájára éhezőket Keszég Ákos és a Csűrös Zenekar oktatta. A népi fazekasság fortélyait Orcsik Csaba segítségével sajátíthatták el a gyerekek,a nemezelést pedig Farkas Mónika mellett tanulhatták.” – mesélte el Varga Lívia a Vadvirág HK elnöke, és így folytatta:”Természetesen azokról sem feledkezhetünk meg, akik finom falatokkal kényeztettek minket egész héten, ők pedig a szakácsnők, név szerint Szabó Ilonka és Kalocsai Teréz. Körülbelül 90-en fordultak meg a táborban. Az ovisok első alkalommal ismerkedhettek ezzel a hangulattal. Meg kell jegyeznem, hogy kellemes meglepetés ért a részükről, mivel jól vették az akadályokat, kitartóak voltak és ügyesek. Úgy terveztük, hogy csak délelőtt fohlalkozunk velük, de volt annyi erejük, akaratuk és kíváncsiságuk, hogy a délutáni programokban is részt vettek. Örömükre szolgált, hogy a Gyarmat-házaspár közelebb engedte hozzájuk pónijukat, sőt lovaglásra is sor kerülhetett. Lovagló leckéket Bognár Valentin is készséggel adott táborlakó társainak.
    A gálára 10-én 18 órakor került sor, amikor is felléptek a táborlakók, és bemutatták mindazt, amit ittlétük alatt elsajátítottak. Nagy öröm volt számunkra, hogy a Csűrös Banda muzsikáját külön, saját zenei számáben élvezhettük! A gála keretein belül megemlékeztünk a július 9-én elhunyt Bodor Anikó népzenekutatóról: az ő gyűjtéséből énekeltek a táborlakók egy dalcsokrot.
    Az ünnepi táborzáró után hajnalig tartott a táncház, és vasárnap, sajnos, búcsúzkodtunk. Az idén is összekovácsolódtak a táborlakók. Még szerelem is született!”
    Néhány délután magam is bekukkantottam a kézműves műhelyek munkájába, és szinte jólesett látni a sok érdeklődő és buzgón dolgozó gyereket. A tábor szinte forrt a boldogan futkosó apróságoktól, a nagyokat nevető ifiktől, a tánctól, a zenétől, vagyis a közösségbe formáló erőtől: a népművészet erejétől, amit büszkén tudnak magukénak.