HOGY AZ UTÓKOR IS LÁTHASSA
Nagy a tábora azoknak, akik akármilyen indíttatásból gyűjtenek valamit. Az emberek a legkülönfélébb tárgyak után kutatnak ki-ki a maga ízlése, lehetősége és érdeklődése szerint. Vannak egészen furcsa, ritkaságszámba menő gyűjtemények a régiségektől kezdve a mai legmodernebb dolgokig. Szép és hasznos dolog foglalkozni ilyen hobbival, mert mint Cato, római bölcselő mondta: „Őrizzük és tartsuk fenn emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy elvesszenek végleg, és ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen és kétesebb a jövő”, nagyon sok igazság rejlik e szavak mögött.
Ezúttal egy olyan gyűjtőt mutatunk be, aki azzal dicsekedhet, hogy a környéken talán egyedülálló a gyűjteménye van a maga nemében. Ő ugyanis zömmel írógépeket, számoló gépeket, sokszorosítókat, tehát főleg irodai gépeket gyűjt. Nem más ő mint Gálfi Ferenc, precízmechanikus, aki Adán és környékén is jól ismert.
Gálfi Ferenc gyűjteményével a tavalyi MIRK-en
Hogyan is kezdődött ez a nem mindennapi hobbi, hogy írógépeket, számoló gépeket gyűjtsél?
- Nyugdíjba vonulásomkor, ami 2002-ben történt, volt már néhány kiszuperált régi írógépem, és akkor jött az ötlet, miért ne őrizném meg ezeket a régiségeket, hátha valamikor még jelentenek valamit. A komputerek megjelenése nagyon sok helyen a pincékbe, padlásokra szorították ezeket a valamikor forradalmi munkaeszközöket, melyek a mai számítógépes világban már rosszvasnak számítanak. Gondoltam, ne porosodjanak ott, ha már soha többé nem kerülhetnek vissza használatba, nekem pedig jók lesznek a gyűjteményembe az utókor számára. Hadd lássák, hogyan és mivel dolgoztunk 30, 40 vagy 50 évvel ezelőtt.
Nehéz volt a gyűjtés?
- Köszönve sokévi terepi munkámnak, amelyet itt Adán és környékén töltöttem, rengeteg ismerőst szereztem, így ha bárkihez is fordultam gond nélkül elkaptam ezeket a kiselejtezett gépeket. Gyűjteményem 70% Adáról származik, de kaptam sokat Becséről, Zentáról, onnan, ahol valamikor terepes voltam. Jelenleg közel 100 darab legkülönfélébb irodai gép van a birtokomban. Ha csoportosítanám, így sorolhatnám fel: legtöbb az írógép – szinte minden fajtája megtalálható, a legkezdetlegesebbtől a modern elektronikus gépig, utána a számoló gépek egész családja, kezdve az ún. „csegrtalykáktól” a korszerű elektronikus számológépekig, de van itt még kasszagép, az első komputer, amit Adán használtak (tudomásom szerint az LPO-ban), de még egy ma is működő keskenyfilm vetítővel is dicsekedhetek.
Írógép az 1920-as évekből
Feri, aki meghazudtolva éveit, fiatalos kedvvel és hévvel hódol ennek az érdekes hobbijának, elmondta magáról, hogy szakmája precízmechanikus, mechanikus gépekre kapott teljes mértékű kiképzést. Adára 1973-ban került, akkor lépett rendes munkaviszonyba a községnél, mint beszerző és karbantartó, mert abban az időben a mechanikus gépek uralták az irodákat, kellet egy szakember melléjük. A komputerek megjelenésével munka nélkül maradt volna, de 1996-ban egy megüresedett munkahelyre tették át, és onnan is ment nyugdíjba.
Azt mondja magáról, még fiatal a gyűjtők között, mindössze 5 év van mögötte, de már így is elégedett. Ez is olyan, mint a függőségi betegség: ha egyszer beleesik az ember, nem tud tőle szabadulni. Nem is akarja igazán abbahagyni, mert szeretné bemutatni sokfelé, hisz eddig nem nagyon volt alkalma erre. Először a tavalyi MIRK-en állította ki gyűjteményének egy részét de a következőkben is szeretne ott lenni a MIRK-en, vagy éppen máshova hova meghívják, és lehetősége is lenne elmenni. Elmondta, hogy kellemesen meglepődött az első bemutatkozása alkalmával, mert nagy érdeklődéssel vették szemügyre a kiállított darabokat. Az idősebb korosztály nosztalgiával nézte a gépeket, sokukban emlékeket idézve fel, míg a fiatalok, akik már a komputerizált világban születtek, érdeklődéssel és csodálkozva nézték a régi, valamikor modern gépeket.
Ötven évvel ezelőtt még üzemelt ez a pénztárgép
Nézelődve a gyűjtemény között, valóban rendkívül érdekes példányokat is talál az ember. Az 1920-as évekből pl. egy olyan írógép van a birtokában, amely nem felülről üti a betűket, hanem horizontális helyzetben nagy sebességgel ráfut, rácsúszik a hengerre, és úgy hagy nyomot. Vagy, egy szupermodern elektromos kézi írógép, a mai laptopra emlékeztet, terepen elemmel de hálózati árammal is használható volt. Itt van a sperlemez „karosszériájú” kasszagép is, amit még ötven évvel ezelőtt használtak a vasas üzletben…Sorolhatnám tovább az érdekességeket, mert azok saját idejükben forradalmi újításoknak számítottak, de ma már mint érdekességet szemlélhetjük, mert a műszaki és elektronikus fejlődés óriási léptekkel halad.
A végén hadd idézzek még egy gondolatot: „A gyűjtemény értékét kizárólag annak a szenvedélynek a foka határozza meg, amellyel annak birtoklásáért hevülünk, és a legszebb gyűjtemény is értéktelen annak, aki e szenvedélytől mentes.”
Vastag János
