76. Zöld levél

Madárkukkoló rekord

    Idén október 7-8-án az Európai Madármegfigyelő Napo­kon Európa harmincöt országában több mint 40 000 termé­szetbarát kísérte figyelemmel a madarak vonulását. Az egész akciót minden évben a BirdLife International szervezi, ma­gyarországi partnere pedig a Magyar Madártani Egyesület. Az internetes hálózattal mi is ehhez az egyesülethez kapcsoló­dunk és mondhatom, hogy nagyon szívesen fogadják adata­inkat. Az említett hétvégén Adán és környékén verőfényes, me­leg őszi nap volt és igazi öröm volt a határban biciklizni. Az elhagyott vasútvonal melletti árok szélén burjánzó bogáncsokat szinte meglepték a lepkék. Röpködtek itt friss, újgenerációs, csillogó szárnyú bogáncslepkék, nappali pávaszemek és meglehetősen nagy számban kéneslepkék. Nagyon el voltam foglalva fényképezésükkel (mert mindig jobb és jobb pillanatot szerettem volna meg­örökíteni!), amikor egyszerre elsötétült felettem az ég, és valami fura suhogó hangot hallottam.
    Felnéztem és majd hanyatt estem bámulatomban! Nem messze tőlem hatalmas madárfelhő takarta el az eget, és lassan délnyugat felé távolodott. Először azonban az egyik nyúlványának még át kellett repülni felettem, én pedig nem voltam rest, felemeltem a fényképezőgépemet és készítettem róluk egy sorozat képet.

    Ilyen élményben korábban még soha sem volt részem, ekkora ma­dárfelhőt pedig csak az afrikai szavannák madárvilágát be­mutató filmeken láttam, és sohase gondoltam volna, hogy a látvány egyszer majd előttem is valósággá válik. Pontosan akkor, amikor madárfigyelő napot tartanak szerte Európában! Seregélyek tízezrei voltak a nagy madárfelhőben, ahol azonban valami felfoghatatlan rend uralkodott, mert egy­szerre fordultak jobbra, meg balra, aztán le-fel. Véletlenül se ütközött egyikük sem. Ilyen mennyei rendben vonultak dél­nyugatra, közben Ada nyugati peremét is érintették. Napokkal később olvastam a magyarországi megfigye­lések összegzését: az összesen 387 251 madárból megyénként 2-300 megfigyelő 20-30-40 000 madarat jegyezett fel, én pedig Adán egymagam ugyan­ennyit öt perc alatt, ameddig látni lehetett a csapatot!
    Sikeres napom volt persze, de a következő vasárnap is szép volt. A szinte megszámlálhatatlan mezei veréb és bal­káni gerle mellett majdnem 100 vetési varjút, öt tarkavarjút és öt gyönyörű, a magasban vijjogó egerésző ölyvet láttam.
    Így zárult hát részemről a madármegfigyelési nap. Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója nyilat­kozta: „A madármegfigyelés tartalmas, és nagyon izgalmas időtöltés! Örülök neki, hogy évről-évre egyre több érdeklő­dőt vonz, ami egyébként nemcsak hazai, hanem nemzetközi tendencia is.”

Király János