Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
Szavaink és neveink eredete

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei ezúttal a Szavaink és neveink eredete című témakörhöz illeszkedtek. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat is ehhez igazodott: „Helységre utaló családnevek környezetemben” (általános iskolás kategória), „Az iskolámba járó magyar tanulók leggyakoribb keresztnevei” (középiskolás kategória), „A mai vajdasági magyar hivatalos helységnevek használata-” (felnőtt kategória). A bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa) a következő döntést hozta: A általános iskolások közül a zentai Gyorgyevics Elvira, a November 11. Általános Iskola tanulója első díjat kapott, az oromhegyesi Kis Ferenc Általános Iskola két tanulója, Újházi Melinda és Endre pedig dicséretben részesült. A középiskolások kategóriájában Szarvák Gabriella, a zentai Közgazdasági–kereskedelmi Középiskola tanulója bizonyult a legjobbnak, második helyezést ért el Horváth Andrea, az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium tanulója, harmadik helyen pedig a Milutinovity Olivér, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont diákja, valamint Kovács Terézia, a Törökkanizsai Gimnázium tanulója végzett. Dicséretben részesül: Tóth Anna, a Törökkanizsai Gimnázium tanulója, Molnár Brigitta, a csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola diákja, Balázs Csila,  az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium tanulója. Az egyiket a zentai Mészáros Ildikó, a másikat az újvidéki Csáki Beáta kapta. A felnőtt kategóriában a zentai Szloboda János és az oromhegyesi Milutinovity Sarolta osztozott a második helyen, az adai Gruber Enikő pedig dicséretet kapott.     
    Csütörtökön, október 12-én a beszédversenyen 30 középiskolás diák tett tanúbizonyságot prózamondó képességeiről a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, mr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet és Nagypál Gábor) és a közönség előtt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Gyurkó Katalinnak „A Radiátor olyan férfias” című írása nyomán összeállított szöveget kellett tíz perces tanulmányozás után tolmácsolni. A versenyzőknek ezúttal jobban ment a kötelező szöveg elmondása, mint a szabadon választott prózarészlet tolmácsolása. Sajnos, olyan versenyző is akadt, aki szabálytalanul nem prózával, hanem verssel szerepelt. Az első helyet Kulcsár Sarolta, a zentai Egészségügyi Középiskola diákja szerezte meg, a második helyen Kalmár Gergely, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója végzett, a harmadik pedig a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumba járó Baráth Attila lett. Az első különdíjat Sóti Attila, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója érdemelte ki. A második különdíjban a zentai Közgazdasági–kereskedelmi Középiskolába járó Mészáros Enikő részesült. Az esti kísérőrendezvényen az óbecsei A Prima Vista együttes régi és újabb megzenésített verseket adott elő a szép számban megjelent közönségnek. .
    Október 13-án, pénteken 10 órától a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig 12,30-tól a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőre került sor. Ezúttal a szokásosnál kevesebb, harmincegy diák jelentkezett a versenyre. Közülük huszonhat vajdasági volt, három erdélyi és kettő magyarországi. A játékvezető szerepét egyrészt a budapesti dr. Szűts László, másrészt Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója töltötte be. A bíráló bizottság feladatait Lakos Éva, Szűcs Ilona és Girizd Magdolna látta el (mindannyian nyugalmazott magyartanárok). A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. Szőke Tímea, a moholi Novak Radonić Általános Iskola tanulója (felkészítő tanára Koós Margit, II. Hallai S. Áron, Majsai Úti Általános Iskola, Szabadka, (felkészítő tanára Mészáros Borbély Tünde), III. Horváth Lilla, Csíki Hegyek Általános Iskola, Budapest, (felkészítő tanára Pordán Jánosné). A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével egyidejűleg, tíztől tizenegy óráig a község negyedik osztályos tanulói közül tizennégyen nyelvi játékban vettek részt. A játékot Szűcs Ilona nyugalmazott tanárnő vezette, a zsűri szerepét pedig a felsősöket kísérő tanárok töltötték be.  Este Apró Istvánnal, az Adáról Magyarországra elszármazott íróval találkozhatott az adai közönség. Az íróval dr. Hózsa Éva, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar rendkívüli tanára beszélgetett, műveiből pedig az adai Műszaki Iskola két tanulója és Baranyi Zsuzsanna magyartanár olvasott fel egy-egy részletet.  Az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatták Apró Istvánnak Az a nap (Ezredvégem történetei) című novellagyűjteményét, amely a Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg az idén.
    Szombaton, október 14-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ez alkalommal Baranyi Zsuzsanna mondott beszédet magyar és szerb nyelven), majd fél tízkor a huszadik századi magyar nyelvészeket bemutató kiállítás megnyitására került sor. A kiállításon azoknak a magyar nyelvészeknek az arcképe és életrajza látható, akiknek a pályája már lezárult.

A tudományos ülésszak hallgatósága

    A tudományos ülésszakon az Ada Község Képviselő-testületének tanácstermében egybegyűlt vendégeket és érdeklődőket Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke köszöntötte. A hat bejelentett előadó közül sajnos kettő (dr. Balázs Géza és dr. Papp György) egészégi okok miatt lemondta részvételét.  Az első előadást dr. Kiss Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, a Tinta Könyvkiadó igazgatója tartotta azokról a megfigyelésekről, amelyeket az új etimológiai szótárból kiindulva lehet végezni. Szólt a magyar etimológiai kutatások kezdetéről, felvázolta a magyar nyelv rokonításának történetét, ismertette a korábbi négy magyar etimológiai szótárt. A Magyar szavak és toldalékok eredete című új etimológiai szótárról (amelynek Zaicz Gábor volt a főszerkesztője) elmondta többek között, hogy több mint húszezer nyelvi elem (alapszó, származék, toldalék) eredetét vizsgálja, és a szavak zöméről megállapítja, hogy belső keletkezésű vagy jövevényszó. Dr. Körmendi Ferenc Zentán élő nyugalmazott egyetemi tanár, atomfizikus előadásában a természettudományos logika szigorúságával taglalt olyan etimológiai kérdéseket, amelyeket a nyelvtudomány művelőinek nem sikerült megnyugtató módon megoldaniuk. Foglalkozott bizonyos Tisza menti helynevek avar nyomaival, a szómagyarázatok logikájával, valamint egy Konstantin császárral kapcsolatos talánnyal. Dr. Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának és a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának a tanára a magyar nyelv latin eredetű szavainak a sorsáról beszélt előadásában. Előbb felvázolta azt a művelődéstörténeti hátteret, amely a latin nyelvnek és kultúrának több évszázados magyarországi jelenlétet biztosított, majd bemutatta a magyarba került latin szavak különféle rétegeit, illetve átvételük módozatait. Dr. Posgay Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa megállapította, hogy minden tulajdonnév köznévből származik, csakhogy ezt az átalakulást nem mindig könnyű nyomon követni. Előadásában főleg a személyneveknek különféle típusaival foglalkozott, de a helynevek kialakulásáról is ejtett néhány szót. Az elhangzott előadások után vitára is sor került, ebben részt vett dr. Körmendi Ferenc, dr. Láncz Irén, dr. Molnár Csikós László, Szloboda János, Börcsök Gábor és Lajkó Sára.

Dr. Molnár Csikós László