Vigy�zzunk a kuty�kkal!
A Toxocara Canis hengerf�reg

    Egyik kisgyermekes bar�tom h�vta fel a m�ltkor�ban a figyelmem egy igen nyugtalan�t� jelens�gre. Lak�h�zuk k�zel�ben van egy gyermekj�tsz�t�r, ahova a szomsz�dos kutyatulajdonosok el�szeretettel viszik kedvenceiket, vagy csak �gy kiengedik �ket az utc�ra, hogy azt�n a homokoz�ban elv�gezz�k a �nagydolgukat�. Mondanom sem kell, hogy Ad�n ez nem egyed�l�ll� jelens�g, �s akkor m�g nem is eml�tettem azt a sz�mos k�bor kuty�t, amelyekb�l eg�sz �ven �t lehet l�tni v�rosk�nk utc�in, de a f� �id�ny� a k�telez� kutyaolt�sok id�szak�ban van. Ugyanitt csak egy mondat erej�ig megeml�ten�m, mert ez m�r egy m�sik, terjedelmes cikk t�m�ja lehet, hogy m�k�dik-e egy�ltal�n gyepmester Ad�n? L�ttunk m�r utc�n l�v�ld�z� �llateg�szs�g�gyi dolgoz�kat, hallottunk m�r k�bor kuty�k hum�nus befog�sr�l, ezekb�l a szerencs�tlen �llatokb�l pedig mind t�bb �s t�bb vesz�lyezteti gyermekeink �s a mi eg�szs�g�nket is.
    Ezen ind�ttat�sb�l, no meg az�rt is, hogy az illet�kes �nkorm�nyzati szervek v�gre kezdjenek el komolyabban foglalkozni a t�m�val, ut�na n�ztem az Interneten a c�mben eml�tett betegs�g terjeszt�nek, �s a www.nibiru.hu weboldalon megd�bbent� inform�ci�kra akadtam. Ezekb�l oll�ztam �s �ll�tottam �ssze egy �csokorra� val�t.�
    �A kutya�r�l�k sz�mos emberi eg�szs�gre vesz�lyes k�rokoz� �s f�reg k�zvet�t�je. Megd�bbentett, hogy a t�ma hazai ismerts�g�t mennyire megel�zi annak vesz�lyess�ge. �n most csak egyr�l �rok, amelynek k�zeg�szs�g�gyi vonatkoz�sait szinte alig, vagy egy�ltal�n nem ismerik az �rintettek. �gy v�ltem, hogy jobb, ha tudnak r�la az emberek, �s ezt figyelemfelh�v�nak sz�nom mindazoknak, akik �llatot tartanak, de m�soknak is.
    A Toxocara Canis nev� hengerf�reggel (n�metb�l ford�tva h�vj�k ors�f�regnek is) a kuty�k 10-70%-a(!!!) fert�z�tt vil�gszerte. A f�reg �s a l�rv�k jelenl�te a feln�tt kuty�kn�l nem okoz panaszt, ragad�s mikroszkopikus pet�i a kuty�k �r�l�k�vel terjednek. Az �r�l�kben l�v� pet�k k�zvetlen�l nem fert�znek, a l�rva (L1) kialakul�s�hoz a pet�knek egy r�vid ideig, l�nyeg�ben az �r�l�k megsz�rad�s�ig, szabad leveg�n kell lenni�k. Szennyezett f�lddel, homokkal, jutnak leggyakrabban az emberi szervezetbe, �gy f�leg a gyermekek vannak vesz�lyben.
    Az emberekbe jutva a l�rv�k kikelnek a pet�kbol, kereszt�l hatolnak a b�lfalon �s sz�tsz�r�dnak az eg�sz testben, legt�bbsz�r a m�jban, a ves�kben, az agyban, a t�d�ben vagy a szemben. Az embernek ezekben a szerveiben maradva nem fejl�dnek tov�bb, de k�rokoz�suk gyakran a m�j eg�sz �letre sz�l� k�ros megnagyobbod�s�hoz, vaks�ghoz vagy g�rcsrohamhoz vezet.
    Feln�ttek �ltal�ban a fert�z�tt kuty�k �r�l�k�nek por�t bel�legezve-lenyelve, gyermekek pedig a j�tsz�terek homokoz�j�ban szedik �ssze, mivel a kutyatulajdonosokat rendszerint nem izgatja, hogy a kuty�juk hol v�gzi a dolg�t, a szab�lyok/b�ntet�sek pedig nem el�g szigor�ak a kutyatart�kkal szemben, val�j�ban azt csin�l a kutyatart�, amit akar
    A kutya�r�l�kben l�v� pet�k, majd a benne kialakul� l�rv�k a szabadba kiker�lve ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt (h�v�s, nedves helyen, mint pl. egy homokoz�) nagyon hossz� ideig, ak�r 4 �vig is �letk�pesek maradnak. Ellen�ll�ak a fert�tlen�t� szerekkel, a faggyal, s�t bizonyos ideig m�g a forr�sban l�v� v�zzel is megbirk�znak. Csak a k�zvetlen l�ngsz�r�z�s puszt�tja el a pet�ket.
    Ember eset�ben a fert�z�s leggyakoribb t�nete a gy�jt�n�ven zsigeri l�rva-migr�ci�nak, Visceral Larval Migrans (VLM) nevezett jelens�g, amit a l�rv�knak az ember szerveiben t�rt�n� v�ndorl�sa okoz. A VLM-re k�l�n�sen vesz�lyeztetettnek mondhat� a 1,5-4 �ves koroszt�ly, ahol a fert�z�s miatti hal�l is el�fordul. A gyermekek  4-10 �ves kor k�z�tt is vesz�lyeztetettek, de a legyeng�lt immun-rendszer� feln�tt n�pess�get is �rinti.
A m�sik, a l�rv�k �ltal okozott szembetegs�g az Ocular Larvar Migrans (OLM), t�bbnyire a m�sf�l �s 4 �ves kor k�z�tti gyermekekn�l jelentkezik, de 10 �ves korig m�g szint�n gyakori, feln�ttekn�l ez ritka. M�r egyetlen l�rva is nagy puszt�t�st k�pes v�gezni a retin�ban. Ha f�lrediagnosztiz�lj�k, az �ltal�ban a gyermek szem�nek elt�vol�t�s�val j�r. Az agyba eljutva ment�lis instabilit�st, valamint gyeng�lt szellemi teljes�t�k�pess�get okoz. A fert�z�s megl�v� betegs�geket is fellobbanthat, ilyenek az asztma �s a b�nul�sos gyermekparal�zis.
    A lappang�si id� a fert�z�s intenzit�s�t�l f�gg�en n�h�ny h�t vagy h�nap lehet, de az OLM kialakul�sa ak�r 1-1.5 �vbe is beletelhet, ez�rt azt�n az orvosok rendszeresen f�lre diagnosztiz�lj�k ezeket az eseteket. A fert�z�tt szem�ly, vagy a gyermek sz�lei nem gondolnak kuty�t�l �sszeszedett betegs�gre, amikor j�val k�s�bb a t�netek jelentkeznek, a szerol�giai reakci� pedig minim�lis. A n�h�ny l�rva ellen termel�d� ellenanyag mennyis�ge olyan kicsi, ami alig kimutathat�, de nem is keresik.
    Ha - �s gyermekek eset�ben ez a gyakoribb - a l�rv�k a szemet t�madj�k meg, a kezel�s csaknem mindig t�l k�s�n kezd�dik. Ennek az az oka, hogy a gyermek a f�loldali l�t�sroml�st nem veszi �szre, a sz�l� pedig a diverg�l�  szem�ll�sra (az egyik szem m�sfel� n�z) figyel fel el�sz�r, �s csak akkor viszi orvoshoz. Ha pedig a kezel�st nem kezdik el id�ben, a l�t�s�less�g jelent�sen cs�kken, az endophthalmitis miatt gyakori a vaks�g, ami �jabban egy f�lmilli� forintos m�t�ti elj�r�ssal valamennyire korrig�lhat�, de sosem lesz �jra t�k�letes. Magyarorsz�gon �vente 15 gyermek vakul meg a kutya�r�l�kb�l sz�rmaz� Toxocara fert�z�s miatt (Szerbi�ra vonatkoz� adatokat nem tal�ltam, de mivel a vajdas�gi szok�sok �s �letk�r�lm�nyek majdnem megegyeznek a magyarorsz�giakkal, hasonl� lehet a helyzet n�lunk is.- a szerz� megj.) Az �ldozatok t�bbs�g�kben 10 �v alatti gyermekek. 
    A f�reg pet�i �sszeszedhet�k minden olyan helyen, ahol kuty�k szoktak tart�zkodni �s �r�teni, bele�rtve a kuty�s h�zak kertjeit. Ne feledj�k, hogy a pet�k 2-4 �vig is fert�z�k�pesek maradnak a talajban. A kuty�k �r�l�k�t, s vele egy�tt a f�reg pet�it a l�bbelinkkel bevihetj�k a lak�sunkba is. A pet�k pedig �nmagukban is ragad�sak, �gy nem musz�j m�g kutyagumiba se l�pni, hogy a vesz�lyes pet�k a cip�nkre ker�ljenek.
    Egyes kutyatulajdonosok elk�peszt�en felel�tlen szok�sa hagyni a kuty�t, hogy kisbab�kat �s kisgyermekeket nyalogasson szeretetb�l. A kutya sz�j�ban, sz�ja k�rny�k�n, �s a sz�r�n ugyanis mindig lehetnek Toxocara Canis pet�k.
    A fenti n�h�ny p�lda csak a j�ghegy cs�csa. �vjuk gyermekeink �s a magunk eg�szs�g�t, t�j�koz�djunk! Ne az legyen azonban a megold�s, hogy megszabadulunk az �llatainkt�l. Megfelel� higi�nia betart�s�val a fert�z�sek legnagyobb h�nyada elker�lhet�.� 
    Az eredeti �r�shoz m�g csak annyit f�zn�k hozz�, hogy a t�j�koz�d�son k�v�l legy�nk lelkiismeretesebb kutyatart�k, ne hagyjuk szanasz�t kedvenc�nk �r�l�k�t, �s ne csapjuk ki a szerencs�tleneket az utc�ra kutyaolt�s idej�n, amikor ott van a nemr�gen alap�tott kutyamenhely, de n�h�ny din�r ellen�ben eloltathatjuk �ket, ami meggy�z�d�sem szerint m�g mindig jobb, minthogy a szerencs�tlenek �tlen-szomjan n�ha falk�kba ver�dve bolyongjanak v�rosunk utc�in.

Vastag R�bert