Jövõre búzát õröl a völgyparti szélmalom
NEM HAGYJUK VESZNI ÕSEINK HAGYATÉKÁT
Arról már beszámoltunk, hogy július végén Völgyparton egy jól sikerült ünnepség keretén belül, aminek elnevezése Jár a malom volt, hivatalosan is bejelentették az illetékesek, hogy a Nemzeti Beruházási Alap jelentõs összeget hagyott jóvá a szálmalom teljes felújítására.
Micsiz József, községi, illetve tartományi képviselõ, aki szívügyének tartja a malom felújítását és egyike azoknak, akik a legtöbbet tesznek ez irányban, így nyilatkozott:
- A szélmalmot nemcsak a meglévõ állapotában szeretnénk felújítani, hogy megbízható objektummá váljon, hanem jóval magasabbra tettük a lécet – ennek a malomnak járnia kell, úgy ahogyan valamikor is tette. Ha mindezt sikerül megvalósítani, egyetlen szélmalom lenne Vajdaságban, amely valójában üzemel is. Ám tudjuk, hogy nem egyszerû feladat üzemképes állapotba hozni, mert a jelenlegi állapotában nézve igen sérült az építmény. Épp emiatt augusztus közepén elkészítettünk egy szanálási tervet, melynek résztvevõi a szabadkai Mûemlékvédelmi Intézet munkatársai Dévavári Valéria, Dömötör Gábor és Ana Kiselicki mint jogász, valamit Hódmezõvásárhelyrõl dr. Ozsvát Gábor, aki nagy szakértõje és ismerõje a szélmalmoknak, továbbá Bende Ferenc Völgypartról, a HK tanácsának tagja, Berze Tibor a tanács elnöke, Molnár József titkár, Zoran Dragin alelnök és jómagam, mert én indítványoztam a megbeszélést, és vezetem a projektumot. Elképzelésünknek hatalmas eszmei és anyagi értéke lesz, mert most tudtuk meg, hogy Magyarországon is csak egyetlen szélmalom üzemel, õrli a búzát, mégpedig Ópusztaszeren. Így a szélesebb térségben ez lenne a második malom, amit õseink ránk hagytak, és mûködne is, mint fénykorában. Vállaltam ezt a munkát, mert nem engedhetjük meg azt, ami már néhányszor megtörtént, hogy kaptak pénzt a felújításra, de valahogyan másfelé csúszott el. 5-6 évvel ezelõtt a moholi vadászok is próbálkoztak a felújítással, de nem jutottak egyrõl a kettõre. Ez lenne a harmadik kísérlet és ezt nem szabad elpuskázni, hiszen minden rajtunk múlik, hogy sikerül-e vagy sem. Ma már megvannak a pénzforrások ezekre a munkákra, a helybeliek közakarata, a helyi közösség, az önkormányzat teljes mértékben támogatja ezt a projektumot, azaz azt, hogy járjon a malom. A Tartományi Mûvelõdési és Oktatási Titkárság már jóváhagyott 200 000 dinár támogatást, emellett a Mezõgazdasági Titkárságon áll egy pályázat 900 000 dinárra, és nem utolsó sorban a Nemzeti Beruházási Terv már jóváhagyott 13.636 eurót a malom rendezésére. Fontos megemlíteni, hogy mint Adán, itt is szerveztünk munkaakciót, minek folytán jelentõs megtakarítást értünk el. Az akció szeptember 7-én volt, amikor kiemeltük a malomból a legfontosabb szerkezetét, és olyan helyre tettük, ahol elvégezhetõ rajta a felújítás. Ebben a munkában, ami nem kis rizikóval járt, részt vettek az Akord munkásai, az Obnova a munkagépeivel, továbbá a Prostor munkatársai, akik elvégezték az elemek megjelölését, hogy a rekonstrukció után ugyanolyan módon vissza tudjuk állítani. Mivel mûemlékrõl van szó, a Mûemlékvédelmi Intézet munkatársai is jelen voltak az igazgatóval az élén. A munkáknál ott volt még Sebõk Sándor helybeli lakos, nagy ismerõje a szélmalomnak. Gyakorlati tanácsai sokat segítettek a szétszerelés alatt. A koordinátor szerepét magam vállaltam, és elmondhatom, hogy minden sikeresen lezajlott, minden probléma nélkül sikerült kiemelni a több száz kilós elemeket a mintegy 10 m. magas, omladozó falú malomból. A munka tovább folytatódott, és 8-án elkezdték a vályogvetést, mert pár ezer vályogra van szükség a belsõ falak pótlására. Ezt a munkát a helybeliek végzik Sebõk Sanyi bácsi felügyelete alatt. Hátra vannak még a statikai számítások, mivel a legutóbbi adatok erre vonatkozóan több mint 20 évesek. Fontos ezt megállapítani, mert egy mûködõ malomnál jelentkezik vibráció, csavaró nyomaték stb., ami kihatással lehet a stabilitásra. Mi pedig tökéletes malmot szeretnénk.
Micsiz úr elmondta még, hogy egy szakcsoport ellátogat Hódmezõvásárhelyre tapasztalat-szerzés céljából, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyeket a magyar szélmalmok felújításakor elõfordultak. Szeptember második felében Erdélybe, Gyergyóalfalura mennek, ahol megfelelõ minõségû fa található, ugyanakkor elismert ácsok, akik a tervek alapján elkészítenék az elemeket, ezeket aztán itthon a helyükre raknának. Mindebben a testvértelepülés, Gyergyóalfalu segítségére is számítanak.
- Úgy gondolom, tavaszig van elég idõ, hogy a tervezett feladatokat megoldjuk, és bízok abban, hogy jövõ aratás után a malom olyan állapotban lesz, hogy az új búzából lisztet fog õrölni – fejezte be Micsiz úr.
Zoran Dragin községi alelnök, Micsiz József tartományi képviselõ,
Goran Anðeliæ pénzügyminiszter-helyettes,
Bercze Tibor Törökfalu Helyi Közösségének elnöke
Vastag J.
Fotók: Molnár József
