| Megemlékeztünk halottainkról
ANYÁINKNAK
Az élõknek és a holtaknak,
A boldogoknak és mártíroknak,
Kiknek köszönhetjük
Létünket, valónkat,
Jó volna kellõképpen
Kifejezni szeretetünket,
Hogy érezhetnétek,
Mily hálásak is vagyunk Nektek
A sok-sok fáradozásért,
A türelmes gondoskodásért
A féltõ aggódásaitokért,
Megértõ együttérzéseitekért.
Mondani szeretnénk,
De néha torkunkon akad a szó,
Nem tudjuk, hogy fogjunk hozzá,
Mert a köszönet oly semmitmondó.
Jó volna érezni simogatásotokat,
Hallani megnyugtató, biztató szavaitokat.
Sokszor elérhetetlen vágyódások ezek,
Mert sírhant fedi testüket.
Ezért tegyük meg,
Amíg nem késõ!
Egy édesanya érezze,
Milyen fontos is õ.
Bújj hozzá szorosan,
Simogasd gyöngéden!
Így mindketten feloldódtok
A szeretet jegyében.
Bacsi Erzsébet
|
