MOHOL NAGYKÖZSÉG
Szemelvények Baranyi István nyugalmazott moholi anyakönyvvezetõ készülõ monográfiájából
(IV. rész)
TRLAJIÆ GEORGIJE. 1776-ban született Moholon. A gimnáziumot Szegeden és Budán, a bölcsészetet Pesten, a jogot pedig Bécsben fejezte be. 1796-ban, Oroszországban telepszik le, és ott fejti ki munkásságát. 1803-ban a szentpétervári Pedagógiai Egyetemen a statisztika és az általános történelem rendkívüli tanára, majd ugyanezen az egyetemen 1806-tól a jogi tudományok tanára. 1811-ben átmegy a harkovi egyetemre, ahol élete végéig rendes tanárként dolgozott. 1811-ben halt meg Harkovban.
SZEKULA MÓR. 1839-ben született Moholon. Izraelita származású. A zsidó anyakönyveket csak késõbb kezdték vezetni, így nincs más születési adatunk vele kapcsolatban. Mérnöki pályára lépett, de egy év után a szépmûvészeti akadémia hallgatója lett. 1860-ban már riporterként dolgozik a „Wanderer”-nél, majd mûvészeti, színházi, irodalmi kritikus lett. Ezenkívül dolgozott a Debatte, a Presse és a többi szépirodalmi lapnak. 1876-ban a „Kleine Wiener Presse” címû lapot szerkesztette, de a lap fél év múlva megszûnt. Ekkor az Elsõ Erdélyi Vasútnál számvizsgálói állást vállal. Itt marad három esztendeig, és innen az „Ungarischer Lloyd”-hoz szerzõdteti magát tárcarovat vezetõnek és mûvészeti kritikusnak, ugyanakkor több bécsi lapnak lesz a magyar levelezõje. 1877-ben az Arader Zeitunghoz hívták szerkesztõnek, késõbb pedig már a Neue Arader Zeitung szerkesztõje lett.
RADONIÆ NOVAK. 1826-ban született Moholon szegény családban. Iskoláit Moholon kezdte, majd Szegeden, Zentán és Aradon tanult. Már kora ifjúságában kitûnt festõi tehetségével. Elkerült a bécsi festõakadémiára, ahol négy évig tanult, majd Olaszországban tanulmányozta az olasz festészetet. Fõmunkássága az egyházi képek festése volt, de több szerb vajdasági közéleti személyiség arcképét is megfestette. A szenttamási, az adai és az illancsai templomban az ikonosztázokat festette. Több történelmi tárgyú képet is festett.
A festészeten kívül irodalommal is behatóan foglalkozott, fõleg mint újságíró, de önálló mûve is megjelent. Írásait megjelentette a „Napredak” (Haladás), a „Komarac” (Szúnyog), a „Srpski dnevnik” (Szerb napló) címû újságokban. 1860-tól már tevékenyebben ír az akkori lapokba, mint a „Zastava” (Zászló), a „Javor”, a „Zmaj”, majd a Szerb Maticának átadja a Vuk Karadžiæ szótárából kimaradt kifejezések gyûjteményét. Alelnöke volt a Szerb Matica irodalmi alosztályának. Irodalmi és képzõmûvészeti munkásságáért megválasztják a Szerb Tudományos Társaság levelezõ tagjává. Az irodalomban, mint humorista tûnt ki, amit ilyen nemû összegyûjtött munkája bizonyít, amelyet „Molska mudrovanja” (Moholi elmélkedések) cím alatt adott ki Újvidéken két kötetben 1878-ban. 1890-ben halt meg Kamenicán.
MUHI JÁNOS. Szegény család gyermekeként született Moholon. Apja földmûves, édesanyja háztartásbeli. Már kora ifjúságában kezdett újságírással foglalkozni. A Jugoszláviai Magyar Újság pályázatára beküldött írásai közül a Városok, falvak… címû kiadványban megjelentették Adáról, Moholról, Péterrévérõl írt munkáit. Írt a tanyavilág életérõl, településeirõl, a moholi Völgypartról, Gunarasról és más bácskai helységekrõl. Munkatársa a Reggeli Újságnak, majd a Hídban és a Kalangyában is megjelennek írásai. 1936-ban részt vesz a vajdasági írók törökkanizsai találkozóján. 1938-ban a Kisebbség Könyvtár kiadja A jugoszláviai magyarság gazdasági megszervezése címû értekezését.
A II. világháború elõtt Zomborban élt, és az Új Hírek szerkesztõségében dolgozott. A világháború után tisztviselõ volt a moholi Gunarason, majd Zomorban és Szabadkán. Végül a Magyar Szó szabadkai szerkesztõségében dolgozott egészen haláláig. A Mesélõ múlt történelmi tárgyú rovatot szerkesztette. Kutatói munkásságot is végzett a zombori és a szabadkai történelmi levéltárban, és számos ismeretterjesztõ írását közölték az újságok. Magyarról szerbre fordította Karinthy Ferenc „Budapesti tavasz” címû regényét, Szarajevóban jelentették meg. Fõbb munkái: A jugoszláviai magyarság gazdasági megszervezése (1938), Zombor története (1944), Mesélõ múlt (1979). 56 éves korában, 1969-ben halt meg Szegeden.
