Nyelvi figyelõ
Képviselõk és tanácsnokok
Jó ideje már a községi képviselõ-testületek tagjait tanácsnok néven emlegeti a sajtó. Volt, aki szóvá is tette, mondván, hogy nem tanácsnak a tagjairól van szó, tehát indokolatlan a tanácsnok szó használata velük kapcsolatban, és egyébként sem hangzik jobban, mint a fogalmilag is megfelelõbb képviselõ. A tanácsnok szónak nincsen ’tanácstag’ értelme. A tanácstag szó régi keletû, elsõsorban valamely közösség vagy intézmény szûkebb körû ügyintézõ testületének tagjára utal. Magyarországon a rendszerváltás elõtt az államhatalom igazgatási szervezetének egységeként alakított (megyei, városi, kerületi, községi) tanácsok tagját jelölte. Az ilyen tanácstag abban is különbözött a tanácsnoktól, hogy megválasztásának módját illetõen küldött volt, nem pedig képviselõ.
A tanácsnok fõnév már a tizenkilencedik században is élt a magyar nyelvhasználatban, egészen 1945-ig. Elsõsorban olyan városi tisztviselõre vonatkozott, aki valamely ügyosztálynak az élén állt, és rangban a polgármester, illetve helyettes polgármester után következett. Kialakult azonban egy másik jelentése is, ennek értelmében valamely közigazgatási testületnek, elöljáróságnak, képviselõtestületnek a tagját jelölte. A vajdasági magyar nyelvhasználat nyilván azért él vele, mert bizonyos patinája van, és mert korábbi demokratikus rendszerek szava.
Újabban viszont már nem mindegy, hogy a képviselõ-testületnek a tagjait képviselõnek nevezzük-e vagy tanácsnoknak. Ugyanis azok a képviselõk, akik valamilyen konkrét megbízatást kapnak a polgármester tanácsadó csapatában, joggal nevezhetõk tanácsnoknak a szó szorosabb értelmében. A többi képviselõt viszont így nem illeti meg a tanácsnoki cím. Számos magyarországi önkormányzatban tevékenykednek tanácsnokok. Például a pécsi önkormányzatban a 42 képviselõ közül hét valamilyen tanácsnoki feladatot lát el, nevezetesen: egészségpolitikai, vagyonpolitikai, kisebbségi, intézményfejlesztési, külügyi, foglalkozáspolitikai, kommunális. Siófok Város Önkormányzatának Képviselõtestületében nagyjából ugyanannyi képviselõnek van tanácsnoki megbízatása, mint ahánynak nincsen. Tiszaújvárosnak van oktatási tanácsnoka, városépítési és környezetvédelmi tanácsnoka, rendészeti tanácsnoka, idegenforgalmi tanácsnoka, sport tanácsnoka, egészségügyi tanácsnoka és kulturális tanácsnoka.
Az önkormányzat vezetõje ma már jogosan nevezhetõ polgármesternek, ugyanis nem a képviselõk választják maguk közül, mint korábban a községi elnököt, hanem közvetlenül a választópolgárok. Az már manapság kevésbé mérvadó szempont a dologban, hogy régen csak a városoknak volt választott polgármesterük.
Dr. Molnár Csikós László