SZOKÁSOK, HIT, JÓSLÁS VAGY BABONA…

    OKTÓBER - MINDSZENT HAVA

    Október 15.  TERÉZ NAPJA
    Sok vidéken a szüret kezdőnapjának tekintik. A szüreti időszak szeptember végétől október végéig tart. A szüreti mulatság ősi pogány esemény.
    Az utóbbi évtizedekben a szüreti ünneplést, a mulatozást utcai karneválszerű felvonulások, őszi táncmulatságok formájában a városi és a falusi fiatalok mentették át korunkra. A szüreti munka a mai napig alig változott, az ünnepségek leegyszerűsödtek, a sajátos szokások eredeti funkciója módosult.
    Régen a munka végeztekor a vincellér vezetésével indult a nótázó menet a gazda házához. Ott átadták a gazdasszonynak a szőlőlevelekből font és szőlővel díszített szüreti koszorút, ő pedig vacsorával várta a szüretelőket, s ezt követően nóta és tánc, vidám mulatozás következett késő éjszakáig.
    Napjainkban ebből a díszes felvonulás és a szüreti bál maradt meg.

    Október 20.  VENDEL NAPJA
    Vendel a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentje.
    Ez a nap az állatok számára is ünnep volt, mert ezen a napon nem fogták be és nem dolgoztatták őket.

    Október 21.  ORSOLYA NAPJA
    Ez a nap időjóslásként terjedt el a néphagyományban. Úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, karácsonyig meg is marad. Sokfelé ekkor takarították be a káposztát, hogy elálljon.

    Október 26.  DÖMÖTÖR NAPJA
    Vendel nap mellett Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. E napot még juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, és ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat.
    A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.

    NOVEMBER - SZANT ANDRÁS HAVA

    November 1.  MINDENSZENTEK NAPJA

    November 2.  HALOTTAK NAPJA

    November 11.  MÁRTON NAPJA
    A tisztújításnak, a fizetésnek, a jobbágytartás lerovásának napja volt.
    Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdának. Ez volt Szent Márton vesszeje. Úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó.
    Szent Márton lúdja kifejezés utal a nap jellegzetes ételére. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Ez a hagyomány részben az e napon tartott étkezési szokásokra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – Szent Márton a püspökké választása elöl a ludak óljába menekült, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét.

    November 19.  ERZSÉBET NAPJA
    Árpád-házi Szent Erzsébet talán az egyetlen magyar női szent, akit más országokban is tisztelnek.
    A híres csoda, ami vele történt, az úgynevezett rózsacsoda. A legenda szerint szegényeknek vitt kenyeret télen, és a kenyér a kötényében rózsává változott, amikor apja, II. András kérdőre vonta emiatt.
    Időjóslás is fűződik ehhez a naphoz, ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét.

- folytatjuk -

Sáfrány Ágnes