Az újév körüli orosz-ukrán földgáz-problémák ismételten felvetették az alternatív energiaforrások kihasználásának szükségességét. Ezek közé tartozik a biogáz előállítása. Számunkra ez azért érdekes, mert Vajdaság ezen a téren korlátlan lehetőségekkel bír és a jövő mezőgazdaságának egyik fontos ága minden bizonnyal az energiatermelésre szolgáló biomassza előállítása lesz.

Biogáz-előállító berendezés Németországban

    A Der Spiegel német hetilap arról ír, hogy az Európai Unió legfejlettebb országában, Németországban már 4000 parasztgazdaságban van 70-500 kW teljesítményű biogáz- és áramfejlesztő erőmű, és ezek – az állam hathatós támogatásával – bekapcsolódnak az ország áramellátó hálózatába. A feltevések szerint ez az ágazat gyors fejlődés előtt áll és a közeljövőben, 2020-ig az elhasznált villanyáramnak akár 10 százalékát is megtermelhetik.
    A legkedvezőbb biogáz-termelő masszát a zöld kukoricából, azaz a mislingből nyerik, de ehhez lekaszált zöld füvet, zöld lucernát, zöld rozst, árpát is keverhetnek, az erjedés fel­gyorsítására pedig baromfitrágyát is adhatnak hozzá. Úgy számítják, hogy egy hektár zöldkukorica öt háztartás évi áram- és hőenergia-ellátását biztosítja!
    Ehhez először a megfelelő berendezést kell felállítani, ami egy nagyobb erjesztő kazánból, gáztartályokból és áramfejlesztő generátorokból áll, ahol a biomasszából a megfelelő hőfokon (38- 45°C ), 75:25 százalékarányban metán és széndioxid keletkezik. A fejlődő hőt már itt fűtésre vagy anyagok melegítésére használják. A biogázzal aztán a házi erőműben villamos energiát fejlesztenek, vagy palackozva töltőállomásokon értékesítik, az áramfejlesztés „melléktermékeként” keletkező hőenergiát pedig fűtésre, melegítésre használják.
    Az áramfejlesztés egész évben folyamatos, hisz a biogáz tárolható és bármikor felhasználható.

Zöld kukoricától gyullad fel a villanykörte

    A biomasszából termelt áram kilowattórája 17,5 eurocentbe kerül, az árambörzén viszont 3-3,5 eurocentért lehet beszerezni a hagyományos áram kilowattóráját, ám a német állam jelenleg kb. 16,5 eurocenttel támogat minden biokilowattórát, és korlátlan mennyiségben át is veszi a bioáramot. Erről 20 éves megállapodást köt a gazdákkal. Egy közepes teljesítményű berendezés felállítása egymillió euróba kerül, ami kedvező hitelekből biztosítható. A gazda napi munkaidő-ráfordítása hozzávetőleg két óra.
    Nem csoda, hogy ezek az erőművek rendkívül népszerűek, és számuk rohamosan nő. A növénytermesztési szakemberek pedig újabbnál újabb energianövényfajtákkal kísérleteznek, és jelenleg ott tartanak, hogy négy méter magas, karvastagságnyi szárú kukoricát termesztettek ki, amelynek a biomasszája sokszorosan meghaladja a nálunk is ismert kukoricáét.
    A biomassza termesztésére szolgáló parcellákat mozaik­szerűen ültetik be, ahol a növénykultúrák keveredve sávokban váltakoznak, így a növényvédelem könnyebb, és a védőszerek használatát a minimálisra csökkenthetik. Az egyik biomasszát termesztő gazda elmondta, hogy 150 futballpálya nagyságú földterületen gazdálkodik, mert csak így tudja kielégíteni a mintegy 600 négytagú családi háztartás energiaszükségletét biztosító berendezésének nyersanyag-szükségletét. Mindennek eredményeként, melléktermékként, még 4000 tonna magas tápértékű biotrágyát is nyer, amit földjeire terít, vagy értékesít.
    A bioáram-fejlesztés tehát a németeknél honos pénzügyi támogatással már önmagában nyereséges, ám a „melléktermékként” nyert hőenergia, és a trágya még tovább növelik a gazdák bevételét. A zöldenergia-álom így megvalósulni látszik, és ez a hatalmas vajdasági kukoricaföldek tulajdonosai számára is biztató jövőt jósol. Előbb azonban csatlakozni kell az Európai Unióhoz!

Király János