Alighogy elmúlt a karácsony, az újév, a másik karácsony, máris itt a következő evés-ivás, a bálok és a különféle társas összejövetelek időszaka – a farsang.
    E szó hallatán mindenkinek a vigasság, a bolondozás, a táncos mulatságok és a jelmezes felvonulások színes kavalkádja elevenedik meg, amely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Az idén január 6-tól március 1-éig.
    A farsangi ünnepeinkben egyszerre van jelen a meghaló és újra feltámadó természet, a tél búcsúztatása és a tavaszvárás egyben, a káosz, és a rend párharca, a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság motívuma, valamint a szerencse és a szerencsétlenség, tehát a kiszámíthatatlan sors, amely ellen állandóan lázadunk. Egykor ezek pogány ünnepek és szertartások véresek voltak, szinte minden esetben emberáldozattal végződtek. A későbbiekben e szokások sokat szelídültek, az emberáldozat jelképessé vált, s maga a szertartás is inkább egyfajta misztériumjátékká alakult át, amelynek résztvevői egy forgatókönyv szerint játszották végig szerepüket. A magyarság esetében elsősorban nyugatról „importált” furcsa szertartások szerepeltek, de a farsangi szokások számos szláv és balkáni elemet is magukba ötvöztek. A különböző maskarákba öltözött alakoskodók, a vaskos, helyenként durva tréfák, az abszurdig fokozott jelképes cselekedetek, valamint az is, hogy az egész közösség nézője és egyszersmind közreműködője ennek a színjátéknak, mindez közös jellemzője. Legyen szó dőrejárásról, busójárásról, esetleg különböző halottas-, betyár- és lakodalmas játékokról, netán a kakasütés vagy a gúnár nyakszakítás meglehetősen drasztikus szokásáról. Hajdan a farsang és a nagyböjt egyes napjainak érdekes nevei alakultak ki a hozzájuk kötődő szokások és hagyományok jelzésére. Mivel a farsang valamikor a lakodalmak ideje volt, ezért aztán a vízkeresztet követő vasárnapokat így is nevezték: első menyegzős vasárnap, másod menyegzős vasárnap. A farsang utolsó csütörtöki napjának neve kövércsütörtök, mivel ezen a napon jó ételeket szoktak főzni, fánkot sütnek, és este Isten nevében ajándékul adják a szegényeknek, akik imádkoznak a család élő és elhunyt tagjaiért. A vigasságok időszakának három utolsó napja a farsang farka, farsang három napok, illetve húshagyó, húshagyat, a legzajosabb mulatságok ideje, mielőtt megkezdődik a negyvennapos böjt. Hamvazószerda a templomi hamvazásról kapta a nevét, de hívták böjtfogadó szerdának is. A következő napnak beszédes neve van: zabálócsütörtök, torkoscsütörtök, kisfarsang illetve csonkacsütörtök néven is ismerik. Ezen a napon felfüggesztették a böjtöt, és megették a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen. Utána viszont szigorúan megtartották a böjti előírásokat, és nagyböjt idején csak negyvenszer ettek, naplemente után,. Ezt hívták negyvenelésnek. A nagyböjt heteinek és vasárnapjainak is saját elnevezései voltak: az első hét a húshagyóhét és az első vasárnap csonkavasárnap. A böjt második vasárnap nevetlenvasárnap, a harmadik a böjtközépvasárnap. A negyedik hét neve a sükethét, süketvasárnap, az ötödik a feketehét és feketevasárnap és az utolsó, a hatodik a virághét, vagyis virágvasárnap, amelyet a nagyhét követ.
    Remélem ismereteinket gazdagítva, az idén is sokan döntenek úgy, hogy részt vesznek valamelyik farsangi mulatságon. Az idénre ebből többet is ígérnek, mint például az iparos bál, a horgászbál, a bőgőtemetés vagy a pedagógusbál. Kívánom, hogy érezzék jól magukat, és jó bolondozást!

Sáfrány Ágnes