80. Zöld levél
A kerecsensólyom

    A mondabeli turul az élővilágban a kerecsensólyommal (Falco cherrug), vagy némely kutató újabb keletű feltételezése szerint a nagy testű vadászsólyommal (Falco rusticolus altaicus) azonosítható. A turul szó török eredetű (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.

Kerecsensólyom (Falco cherrug) Búza Tibor madara

    A kerecsensólyom a magyarok „szent” madara.
    Több helyen kultikus emlékművek hirdetik ősi eredetét és tiszteletét. Népi elnevezése még a kelecseny.
    Vidékünkön is előfordul, ötven évvel ezelőtt is rendszeresen költött és a Titel környéki vidéket az egyik leggyakoribb élőhelyének emlegették. A 2000. év a kerecsensólyom éve volt, azóta a természet- és a madárvédők figyelmének a középpontjában áll és állománya szaporodik. Ada és Zenta között átrepülőben, kóborlás közben majdnem minden évben látható és remény van arra, hogy valamelyik magasfeszültségű vezeték póznáján megtelepszik. Ennek madártani jelentősége szinte kimondhatatlan értékű lenne!
    Ölyvnagyságú, de karcsúbb, a legszigorúbb védelem alatt álló ragadozómadár. Háta barna némi hamvas árnyalattal, s minden toll rozsdásan szegélyezett. „Bajusza” fekete, de nem határozott, a torok fehér-sárgásfehér, az alsótest is ilyen színű alapon hosszant foltos.

Egy turul-emlékmű honfoglalási emlékhelyen

    Lábai sárgák, a csőre kékesszürke, hegye felé feketésbe hajló, szemei sötétbarnák, mély, szigorú tekintettel. Költési ideje április közepére esik és igencsak négy tojást rak.

Király János