SÓLYMOK BIRODALMA

• Amikor Zentáról Csóka felé utazok és átgördülök a tiszai hídon, az út bal oldalán, az egykori motel helyén egy különös, új épületegyüttes tűnik a szemembe. Építése közben még valamiféle strandfürdői kabinsorra hasonlított, ám a beavatottak tudták, hogy nem az, hanem Búza Tibor, zentai vállalkozó a vadászsólymok tenyésztésére építtetett itt egy farmot.

    Február első szombatján Tóth József, az adai Póni Állatkert vezetőjének személyes barátsága révén, meg a tulajdonossal való régi ismeretségünk okán sikerült bejutnunk erre az új, mindmáig építés alatt álló, szigorúan őrzött és védett farmra, ahol maga a tulajdonos, Búza Tibor látott bennünket vendégül. Aprólékosan megmutatta Európa legnagyobb, a maga nemében egyedülálló vadászsólyom tenyészetét (amit építészetileg az adai Kósa-féle cég kivitelezett), majd exkluzív interjút is adott, melynek során meggyőződhettünk, hogy nemcsak egy Európa-szintű különleges farmmal, hanem egy párját ritkító szakemberrel is állunk szemben.

Búza Tibor egyik csodaszép altáji vadászsólymával

    Tibornak ugyanis a kisujjában vannak a sólymokról szóló ismeretek, üzletfelei pedig az arab olajsejkek, olasz grófok, német gyárosok, angol nagyurak. Nekik szállítja a nagy-nagy gonddal és hozzáértéssel felnevelt vadászsólymokat, amit azok – úri passzióból, nemes versengésként – az egyik legősibb vadászati ágazatban, a solymászatban használnak. Ebből az üzletből szerezte mostani gazdagságát, mert egy-egy kiváló sólyommadár nem aprópénzbe kerül!
    És itt jövünk a képbe mi, hisz tudvalevő, hogy a honfoglaló magyarok, Attila hun vezér hagyományait folytatva, a solymászat legnemesebb formáinak hódoltak, és – a krónika szerint – a honfoglalás során az egyik legnemesebb sólyommadár, a kerecsensólyom vezette el őket a Pannon-medencébe. Így aztán, ha kerecsensólymot akartunk látni – és fényképezni – csakis ide, ebbe a nemes zentai szegletbe kellett jönnünk, mert manapság sehol másutt, csak itt tenyésznek Európa, sőt a világ legszebb kerecsen-, vadász- és vándorsólymai. Bele-szédülhetünk a gondolatba, de így van!
    - Néhány mondatban mutassa be nekünk a sólyomtelepét!
    - Telepem hobbitenyészetként mintegy húsz évvel ezelőtt létesült – mondja Tibor. – Utána fokozatosan fejlődött, mígnem egy nagy ugrással kialakult a mai, még mindig befejezetlen állapota, ahol azonban már több mint 180 nemes sólyom van. Mindegyik engedélyezett, fokozottan védett, gyűrűvel ellátott, legális sólyommadár. Célom a kommerciális tenyészet mellett visszahozni több mint félévszázados tetszhalotti állapotából a honi solymászatot, és visszatérni a világ élvonalába, ahol már több helyen is felfigyeltek tevékenységünkre.

A házigazda és emberei a látogatókkal

    - Milyen tehát a szerbiai solymászat jelenlegi állapota?
    - Szerbiában egyedüli solymászegyesület a miénk, a zentai Nobilis Ars (annyi mint: nemes, lovagias művészet), amit az én kezdeményezésemre alapítottunk ezen a helyen és 2002. februárjában jegyeztettünk be. Vele legalizáltuk a solymászatot, ám a törvényhozó még mindig késik a megfelelő jogszabályokkal, de reméljük, hogy a készülő vadászati új törvényben már nyomatékos helyet kap a solymászat is. A mi tevékenységünk ezt a folyamatot igyekszik gyorsítani!
    - Kik az egyesület tagjai?
    - Eddig összesen mintegy 30 tagunk van, közülük 6-7 gyakorló solymász, tehát majdnem az egyik kezemen meg tudom számolni őket. Különben a rendes és a pártoló tagok között vannak zene- és festőművészek, kétkezi munkások, autószerelők, földművesek. A solymászatra születni kell, azaz szültésünk óta lappang bennünk a hajlam valamilyen szikrája, ami aztán csak sok-sok igyekezet, törekvés, lemondás árán lobban lángra. A solymászat nem olcsó mulatság, sport és szenvedély, de nemessége folytán alig hasonlítható máshoz.
    Végezetül köszönet Búza Tibornak, hogy alkalmazottaival nagy szeretettel és kitüntető előzékenységgel fogadta kis csapatunkat Adáról, amelyikben magamon kívül ott volt Tóth József, Tóth László, a Póni Állatkert vezetői és Vastag Oszkár madárrajongó! E látogatás során élőben láthattam és lefényképezhettem az ázsiai puszták igazi kerecsensólymát, pont olyat, amilyen Attila és a honfoglaló vezérek vadászmadara, a legendás turulmadár lehetett.

Király János