Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

  2006. július

Címoldal
Tegnap - Ma - Holnap
Megünnepeltük Ada község napját
Pillanatképek a KKT ünnepi üléséről
Képek az ünnepség rendezvényeiről
Képek az Ada-napi sportrendezvényekről
Címlapunkhoz
Gulyásfesztivál - 2006
Előtérben az új helyi járulék
Jó tervek - jobb eredmények
Aratóverseny a Valkai-soron
A 9. Munkás- sportolimpia
Az adaiak kitettek magukért
Az ötödik Bárdos Lajos Zenei Hetek
Szentiváni ünnepség a város szélén
Találkozó Thurzó Lajos szülővárosában
Őszülő diákok
50 éves találkozó
Köszönöm, drágám!
Az igazságügy reformjának nemzeti stratégiája
A civil kezdeményezés fontossága
A népzenét nem lehet nem szeretni
A művészetben nem a téma, hanem a mód a fontos
Fiatalok írják
Nyelvi figyelő
Szép tájakon barangolva
Zöld levél
Zsálya, a halhatatlanság füve
Virágbabusgató
Rendőrségi hírek
Kishírek
Községi ösztöndíjak
Köztéri emlékművek, szobrok, emléktáblák
Árnyas oldal
Impresszum

Zsálya, a halhatatlanság füve

    A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Dél-Európa kasztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárok közelébe, mert jó „méhlegek”.
    A zsálya (SALVIA OFFICINALIS) az ajakos virágúak családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje 60-100 cm-re is megnő. A fiatal hajtások virágzáskor 20-30cm hosszúak, molyhos szőrűek. Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 cm hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak ibolyakék néha rózsaszínű vagy fehér.
    Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin SALVERE (’megőriz’) szóból ered, ami arra utal, hogy aszályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak, a rozmaringhoz hasonlóan, tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görögök vizelethajtónak, a növény leveleit sebek kezelésére használták. A rómaiak kígyóharapásra, bélférgek, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen használták. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A keresztes hadjáratok után, földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent
    „ Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?”
    „Aki örökké kíván élni, májusi zsályát kell annak enni!”
    A középkori franciák a „minden jó” névvel illették és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek.
    A több száz éves tapasztalaton kívül tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladás gátló hatásúak.
    A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejti ki. Kitűnő toroköblítő, jó hatással van a fogíny-, a száj-, és a torokgyulladásra.
Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erősen fűszerezett ételekkel is. Kacsa – libasültek, májból készült ételek fűszere.
    Az orvosi zsálya termesztése egyszerű. Szaporítása tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a szárazságot. Júniusban nyílnak virágai.

Sterbik Ildikó

jul 2006.

Naslovna strana
Juče - Danas - Sutra
Svečana sednica SO Ada
Pravo iznenađenje od Ađana
Molski dobošar
Vesti iz policije
Crna hronika
Impresum


Design by VA