Hírügynökségi jelentés szerint a Köztársasági Kisebbségi Tanács, a Magyar Nemzeti Tanács javaslatára, Vojislav Koštunica, miniszterelnök elnökletével, 2005. december 23-án Belgrádban jóváhagyta a vajdasági magyarság jelképeit, illetve nemzeti ünnepnapjait és a jelképek használatát.
     Ezek szerint a vajdasági magyarok hivatalos lobogója a koronás címerrel ellátott, piros–fehér–zöld színű nemzeti zászló, nemzeti ünnepei pedig:március 15., az 1948-as forradalom és szabadságharc kitörésének napja, augusztus 20., Szent István király és az új kenyér ünnepe, valamint október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének napja.
    A nemzeti szimbólumok használatáról egyébként a kisebbségvédelmi törvény rendelkezik a következő módon: azon önkormányzatok területén, amelyekben a magyar nyelv hivatalos használatban van, a vajdasági magyarság szimbóluma az állami ünnepek és közösségünk nemzeti ünnepei alkalmával tűzhető ki hivatalosan a közhatalmi szervek és szervezetek épületein, illetve helyiségeiben.
    A Magyar Nemzeti Tanács javaslatára meghatározták a vajdasági magyarság emléknapjait is, amelyek minden év október 6-a és november 1-je.
    A vajdasági magyarság jeles napjai pedig: január 22. – a magyar kultúra napja, február 21. – az anyanyelvi világnap, március 15. – a magyar sajtó napja, március 29. – a vajdasági magyar könyv és olvasás napja, április 11. – a magyar költészet napja, április 29. – a táncművészet világnapja, május 9. – Európa-nap, július 27. – a vajdasági magyar irodalom napja, szeptember 21. – a magyar dráma napja, október 13. – a vajdasági magyar mozgókép napja, október 29. – a délvidéki magyar színjátszás napja, november 3. – a magyar tudomány napja, november 22. – a magyar közoktatás napja és december 18. – a kisebbségek világnapja.
    A Kisebbségi Tanács ugyanezen az ülésen egyúttal a Bosnyák, a Bunyevác és a Horvát Nemzeti Tanács vonatkozó javaslatait is jóváhagyta saját nemzeti szimbólumaik, illetve nemzeti ünnepnapjaik használatát illetően.

Király János