Arcélek:
Egy sikeres karrier – dióhéjban
Sokszor mondjuk, mennyivel gazdagabbak lennénk, ha az a sok fiatal tehetség nem hagyta volna el szülőföldjét, hanem itt hasznosította volna tudását mindannyiunk boldogulására. Ez esetben nem is annyira az anyagi gazdagságra gondolok, inkább a szellemi vagyonra, amely végeredményben alapja az anyagiak megteremtésének.
Tudjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben nagyon sok kimondottan tehetséges fiatal vándorolt külföldre községünkből is, abban a reményben, hogy más környezetben, más közegben új életet kezdjen, ahol tudása, alkotói ösztöne teljes mértékben kifejezésre jut, ahol talán megbecsülik, mint embert, ahol biztosabb megélhetést teremthetnek saját maguk és családjuk boldogulására. Sokuknak közülük sikerült is elérniük a kitűzött céljaikat, amiért viszont kétségtelen, hogy nagyon meg kellett dolgozniuk, lépten-nyomon bizonyítaniuk kellett, hogy a felszínen maradhassanak.
Elsőként ismerjünk meg egy olyan fiatalembert, aki viszonylag rövid idő alatt káprázatosnak mondható karriert futott be a számítógépek világában, de saját törekvésének és kiváló képességének köszönhetően. Kaszás Zoltánról van szó, arról a Kaszásról, akinek az édesapja István a Potisje elismert és kiváló munkása volt, aki az adai futball kimagaslóan meghatározó egyénisége volt hosszú éveken át, úgy is mint játékos és később mint vezető.
Zoltán 1968-ban született Adán. Az 1990-es évek elején került Magyarországra, miután elvégezte tanulmányait a szabadkai műszaki főiskolán. Odaát a Szerencsejáték Rt.-nél betöltött pozíciói után a Magyar Posta Rt., majd a Budapest Airport Rt. informatikai igazgatója. 2004 áprilisától a MOL regionális koordinátora, majd az Alkalmazás Menedzsment vezetője. 2005 szeptember 15-től a MOL-csoport informatikai vezetője. Nős, két gyermek apja.
A múlt év végén a MOL-csoport belső hírlevelének, a Panorámának (!) a 22. számában egy rövid interjú készült vele „A számítógépek emberi oldalán” címmel. Ebből közlünk néhány részletet:
Mondhatni, hogy eddigi feladatai közül a MOL-nál betöltött pozíciója a leginkább széleskörű? - Szakmai és geográfiai szempontból is mindenképpen. A 40 ezer fős Magyar Postánál 450 fő tartozott hozzám, de akkor az országhatárokon belül maradtunk. Vajdasági származásom és nyelvi tudásom viszont nagy előny volt a MOL számára, mikor felkértek az INA informatikai átalakulásának kontrolljára: az angol mellett a horvát nyelvtudás és kultúra ismerete nagy szerepet játszott. A fentiek mellett a MOL informatikai szakmai vertikuma is lényegesen szélesebb, mint az eddigiekben.
Szakmai tudása és tapasztalata mellett pályája során a vezetői szerepbe is beletanult… - Fiatal korban kerültem vezetői pozícióba. Ez a szerencsés körülmény lehetőséget adott számomra, hogy sokat tanulhassak, tapasztalhassak. Környezetem szerint nagy empatikus készséggel és nagyfokú toleranciával rendelkezem. Erre főleg korábbi multikulturális környezetem tanított meg, és ennek is köszönhető, hogy a MOL IS új vízióját emberi és szakmai értékek mentén szervezzük meg.
Vezetőként mennyire kell lépést tartania az informatika gyorsan fejlődő világával? – Jelenlegi feladatom 80 százalékban vezetői, irányítási. Informatikai szakemberből vezetővé lettem, akinek feladata, hogy megteremtse a szükséges körülményeket a munkavégzéshez, és ezen felül figyelje a belső és külső folyamatokat, világpiaci informatikai trendeket és kialakuló üzleti modelleket.
Mik tartoznak a legutóbbi projektjeik közé? – Sok projekt van jelen pillanatban is folyamatban. Ezek közül megemlíteném a romániai és horvátországi SAP bevezetését és a szerverek költöztetését. A felsoroltak mellett a RIS (Retail Information System) az, amelynek első fázisát október 4-én zártuk le. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon 356 kút használja az új, gyors és megbízható kasszarendszert. A második fázisban valósul meg a rendszer központi funkcióinak bevezetése, amellyel előáll egy komplett új kiskereskedelmi megoldás. A kártyaelfogadás is különös fókuszterület a számunkra, hiszen a vásárlóink meghatározó része ily módon érintkezik a MOL-al…”
Összeállította Vastag J.
|