Szeretettel, türelemmel
Ahol szeretik az anyanyelvünket

    Az óbecsei Bratstvo Általános és Középiskolába, a különleges bánásmódot igényelő gyerekek iskolájába igyekszem. Útközben azon gondolkodom, milyen is a tanítás ebben az iskolában. Voltak diákjaim, akiket átirányítottak ide, s emlékszem, amikor egyszer a buszmegállón összetalálkoztunk, nagyon megörültek nekem, s mikor azt kérdeztem, milyen jegyeik vannak, szempillantás alatt elővették a füzeteiket, s sugárzó arccal mutatták a matematika és a magyar füzetben díszelgő ötösöket. Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogyan tudnak a gyógypedagógusok hatni ezekre a gyerekekre, milyen módszerrel dolgoznak.
    Sőregi Krajcsik Angéla magyartanárnő örömmel fogad, s máris a tanáriba invitál, hogy elbeszélgessünk az iskola munkájáról. Mindjárt kijelenti, ő nem gyógypedagógus, a Magyar Tanszéken tanult, de nagyon megszerette az itteni munkát. A középiskolás gyerekeket tanítja, de elsőtől nyolcadikig vannak tagozatok. Az alsósokat kizárólag gyógypedagógusok oktatják, a fölsőben már nem. A pszichológus és az egészségházban a pszichiáter válogatja ki a nyolcadik osztály befejeztével a gyerekeket, s akik megfelelnek, akiknek az értelmi szintjük magasabb, azok kerülhetnek ebbe a középiskolába. Először a nulladik éven tanulnak. Itt megfigyelik a tanárok, hogyan haladnak, s innen indulnak az 1. és a 2. osztályba, ahol tanulhatnak: kertészetet, virágkötészetet, lehetnek géplakatosok, fodrászok, cukrászok, hentesek.

Sőregi Krajcsik Angéla

    - Mesélj, honnan jöttek ide a diákok!
    - Pecesorról, Törökbecséról, Adáról, Moholról, Zentáról. Sokan közülük nehéz szociális körülmények közül kerülnek ide. Ezt kell szem előtt tartani, hogy gyakran ezért válnak azzá, amilyenek, meg a családban rejlő problémák vezetik őket ide. Viselkedési, mentális zavar kevésbé van jelen.
    - Általában jó tanulók itt a gyerekek.
    - Igen, habár a fölfogó képességük nem olyan, mint a normál iskolába járó gyereké, de megfelelő, meghatározott módszerrel megfelelő módon közeledünk hozzájuk, el tudjuk érni, hogy tudnak helyesen beszélni, írni, kifejezni magukat, s majd föltalálják magukat a munkahelyen. El tudjuk érni azt, hogy úgy viselkedjenek, mint egy másik fölnőtt ember. Valójában ezek a gyerekek nagyon mereven el vannak választva a többi gyerektől. Meg kellene próbálnunk, hogy összeszoktassuk őket, mégpedig úgy, hogy a normál gyerekeket is átneveljük, megértetjük velük, hogy ezekkel mi a gond, hogyan kell hozzájuk viszonyulni.
    Magyarórán ugyanazt tanulják, mint a más középiskolákban, csak egy sokszorta leegyszerűsített tanterv szerint. Egyszerű szavakkal magyarázom el a tananyagot. Minden osztályban vannak szellemileg elmaradottabb tanulók, azoknak szó- és betűcetliket készítek, hogy megtanuljanak írni. Nekem nagyon nagy sikerélmény, amikor egy ilyen gyerek tudja, hogy a nevét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többi dolgozik, vele külön foglalkozom. A magyar nyelv oktatásának itt az a célja, hogy egy nap, amikor kikerül a valós életbe, le tudja írni helyesen a nevét, tudjon írni kérvényt, ha munkába akar állni.
    - József Attila év van, biztos, olvastatok órán a verseiből.
    - Igen. Ha csak fölolvasnám nekik valamelyik versét, semmit se értenének meg. Megpróbáljuk eljátszani. Drámapedagógiára jártam Tóthfaluba, s az ott tanultakat most kamatoztatom. Szívmelengető lehet egy-egy vers, s a gyerekek kívánják a közelségemet. Sok szeretetet tudnak nyújtani, s nekünk kötelességünk ugyanannyi szeretetet visszaadni. Olyan verseket válogatok, amelyet el tudunk játszani, le tudunk rajzolni, csoportmunkával meg tudunk oldani.
    - Tavaly fölléptetek a Mustármag közösség jótékonysági előadásán.
    - Igen, akkor léptünk föl először nagyközönség előtt. Különben rendezünk ünnepséget karácsonykor, húsvétkor. Nagyon szép évzáró műsort készítettünk. Vannak szavalóim, énekeseim, s jól rajzolóim, ugyanis anyanyelvünkön kívül zenét és képzőművészetet is tanítok. Csak az a baj, nincsenek könyveink. Fénymásolunk, írásvetítőre, táblára írunk. Tavaly például szponzorokat kerestünk, s így a Naftagasnak és a Bečejtransnak köszönhetően tanulóinkat háromnapos kirándulásra vittük. Ezek a gyerekek 17 évesen először mozdultak ki környezetükből! Pedig fontos, hogy lássanak, barátkozzanak. Nagyon szépen viselkedtek, semmi gond nem volt velük. Élvezték a kirándulást. Voltak ott általános iskolások is, s azok sokkal rosszabbak voltak, mint a mi szellemi fogyatékos gyerekeink!
    Papp Miklós tanár úr a kertészetet tanítja. Szerinte az általános iskolákból sokkal több gyereket kellene ide irányítani.
    - Az általános iskolákból a gyönge tanulóknak mind ide kellene járniuk, mert az iskolákban lelkileg sérülnek, mert mindenki elítéli, kiközösíti őket. Itt viszont kevesebbet tanulnak, egyénileg foglalkozunk velük, önbizalmuk lesz, nem buknak meg, hanem jó osztályzataik lesznek, szakmát tanulhatnak. Csak dicsérni tudom a tanulóinkat, mert szorgalmasak, kézügyességük van.
    Kucsera István tanár úr a géplakatosokat tanítja, mégpedig a gépészeti alapismereteket, gyártástechnológiát, az anyagismereteket.
    - Ezek a gyerekek hetente kétszer jönnek iskolába, háromszor meg gyakorlatra. Lényeg az, hogy megtanuljanak dolgozni. Ezt szeretik is, jobban, mint tanulni. A sörgyárba, a szójagyárba, a Fadipba, a Mik-be járnak dolgozni. A mesterek meg vannak velük elégedve.
    Stanko Imre tornatanár is elégedett a tanulókkal. Versenyre is vitte őket, s szép eredményeket értek el:
    - Tavaly a köztársasági asztalitenisz versenyen egy, az atlétikán pedig három érmet szereztünk: aranyat, ezüstöt és bronzot - fejezi be a tanár úr.
    A tanulók is itt vannak, csupa jót mondanak az iskoláról, tanáraikról: Martonosi Sándor elsős, Adáról utazik, hentesnek tanul.

Martonosi Sándor

    - Nagyon jó itt - mondja Sándor -, nem közösítenek ki, be tudom fejezni az iskolát. A tanárok sokat segítenek, törődnek velünk, arra törekednek, hogy itt az iskolában megtanuljuk a tananyagot. Tavaly én is szavaltam a jótékonysági előadáson. A legkedvesebb versem a Családi kör. Majd Törökfaluban, a vágóhídon szeretnék elhelyezkedni. Szeretek muzsikálni.
    Bicskei Franciska nulladik éven van, pecesori. Negyedikes korában jött ebbe az iskolába. Kitűnő tanuló. Kedvenc tantárgyai a rajz, a magyar és a zene.
    - Én meg cukrász leszek - dicsekszi -, úgy sincs Pecesoron cukrász.
    Az óbecsei Gálfi Klaudia a legszebben rajzol az iskolában. Harmadikban jött át ide.
    - Nem tudtam olvasni, s anyukám mondta, hogy jöjjek át, majd nem bukok meg. Nyolcadikban színkitűnő tanuló lettem, így kerültem a középiskolába. A legkedvesebb tantárgyam a magyar nyelv, meg a tanárnőt is szeretem, mert olyan kedves, annyiszor elmagyarázza a leckét! Meg szeret minket! Fodrásznak tanulok.
    Maja Konjović Zentáról utazik, állatgondozó lesz.
    - Szeretem az állatokat, s azért választottam ezt a szakot - mondja Maja.
    Ezek a gyerekek már nem kallódnak el, mert szakmát tanulnak, itt dolgozó türelmes, szerető tanáraiknak köszönhetően, kik tudják:
    Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
    ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
    hordozd a szívedben. Éld e rossz világot,
    és mindig tudd, hogy mit kell tenned
    érte, hogy más legyen!
                            (Radnóti Miklós)