Hétpróbás gólyaavató
„Ez a MSC-feeling, Tesó!”

    Lekváros kenyér, liszt, vízzel telt lufik, ceruzák, kártyalapok és színes festékek voltak a kellékei a szeptember elején az adai Műszaki Iskolában tartott gólyaavatónak, amelyen  hat  első osztály összesen százhuszonöt tanulója vett részt, és vált ezáltal teljes jogú „mösöcös” diákká.

    Az adai Műszaki Iskolában már nagy hagyománya van a szeptember eleji gólyaavatónak, amelyet az idén is az iskola diákparlamentje szervezett meg. Ennek tagjai olyan mókás, sokszor kellemetlen szituációkat produkáló ügyességi játékokat állítottak össze, amelyeken az elsősök először kissé vonakodva, majd egyre nagyobb lelkesedéssel vettek részt.
    – A gólyaavató célja, hogy az osztályok minél hamarabb, és minél jobban összekovácsolódjanak, és hogy az idősebb társaik is kicsit jobban megismerjék az új diákokat – magyarázta Péter Krisztina magyar szakos tanár, az iskola diákparlamentjének koordinátora. – A játékok összeválogatásánál az volt a fő szempont, hogy viccesek legyenek, szükség legyen bennük csapatmunkára, de az egyéni képességeiket is meg lehessen bennük csillogtatni. Az idősebb diákok is jól szórakoztak, örömmel szervezték meg az avatót, és közben lelkesen bátorították az újoncokat. Az elsősök is jól érezték magukat, az első három helyezést elérő osztály pedig nagyon büszkén vette át a jutalmát – tette hozzá a tanárnő.

A diákok kivétel nélkül nagyon élvezték a játékokat

    – Elsősként teljesen másként éltük meg a gólyaavatót, mint most, a második osztályban. Akkor bizonytalanok voltunk, nem ismertük egymást, esetlenkedtünk, csetlettünk-botlottunk, szerencsétlenkedtünk, de akkor is jól szórakoztunk, nagyokat nevettünk. Most másodikosként, a másik oldalon állva már sokkal jobb volt nézni az elsősöket. Nagyon érdekesek voltak a játékok, szurkoltunk nekik, és szerintem mindannyian jól szórakoztunk – hangsúlyozta Miksity Viktor, a Műszaki Iskola másodikos diákja.
    A szombat délelőtti gólyavetélkedőn hét próbát kellett kiállniuk az iskola legifjabb diákjainak. Volt osztályszínezés, osztályhimnusz-írás, kártyapuszi, ceruzalógatás, lekváros lisztfújás, vizes lufi- és teniszlabda-dobálás, valamint lufidurrogtatás is. Az intézmény legügyesebb osztályának, illetve legrátermettebb gólyacsapatának az I-5 osztály (a számjegyvezérlésű gépek marósai és autószerelők osztálya) bizonyult, a második helyen az I-4 (a számítógépes hálózatok rendszergazdái), a harmadikon pedig az I-6 (építész-technikusok) végzett. A legjobbak nyereménye a dicsőségen túl egy zacskó válogatott csemege volt, na meg az, hogy most már ők is – mind a százhuszonöten – részei a „mösöcösök” táborának.

Józó Mónika