Balszerencsében jól járt!

    …hangzottak el ezek a szavak két ízben is Törökfalun, olyan helyzetben, ahol emberi életben kár nem esett, csak az anyagi kár lett a végső eredmény, azaz a puszta tény.
Az első esetben a természet okozta kár volt a tényezője az esetnek, amelyik egy reggeli órában történt. Egy nagy villanás, amit gyorsan követett a hatalmas dörrenés. Erre még jómagam is feleszméltem odahaza, Völgyparton, minek a következménye az lett, hogy elment egy fázis. Törökfalun a Petőfi Sándor utcában egy családi ház tévé antennájába csapott a villám. A magányos idős háziasszony ekkor, szerencséjére, kinn tartózkodott jószágait etetve. A villám a vezetéken bement a házba, s minden kapcsolót és elosztódoboz-fedelet kidobott a falból, valamint a luszter egy darab menyezettel leszakadt az egyik szobában. A környékbeliek mindannyian érezték a durranás hullámát a levegőben, mintha mellettük történt volna. Szerencsére tűz nem keletkezett, csak egy kis por volt az egyetlen látható hatása kívülről a villámcsapásnak. A helybeli tűzoltók gyorsan a helyszínen voltak, miután riasztották őket, de tüzet nem kellett oltaniuk.
A második esetben a topolyai úton tarló és talponálló zab gyulladt meg s égett. A falutól nem mesze aratás közben kapott tűzre a nagy szélben és forróságban a tarló, ami gyorsan égni kezdett. A falubeliek közül sokan és a helyi tűzoltók gyorsan összefutottak és eloltották a terjedő tüzet. Ki tárcsázott, ki ekézett, csakhogy minél hamarabb megállítsák a tűz továbbterjedését, mivel a településhez nem volt messze, valamint, hogy nagyobb terület se váljon a tűz martalékává.
 Mindkét esetben a balsors rosszkor jött, de végül mégis szerencsésen végződött.

Parti-idill

Kártyaparti-idill Völgyparton

    A mi kis településünkön, amelyik Ada község legmesszebbi és legvégső csücskében van, ahova csak egy kövesút vezet, az élet mégsem egyhangú és unalmas. Van egy templom, egy iskola-óvoda, egy bolt, na, igaz, hogy több tejátvevő hely is van, miközben 364 lelket számolunk. Ebben a kis településben is zajlik az élet, mint mindenhol másutt, ahol jóval többen laknak s még lehet, hogy egymást sem ismerik az emberek. A lényeg az, hogy ennél az egy boltnál történetesen kora tavasztól késő őszig sok minden megtörténik és bonyolódik. Itt megy a kártyaparti a kora délelőtti és késő délutáni órákban, néha még a sötét éjszakába is belenyúlik. Fiatal-idős, akinek történetesen nincs munkája, vagyis pont most fejezte be azt, itt jön össze, felüdítve magát frissítővel, miközben megy a zsuga, meg a sok szöveg. Megtörténik, hogy némely üzletek is lebonyolódnak, na meg hát mindennek utána itt vitatják meg a településen belüli, illetve másutt történt eseteket is.
Hát ilyen ez a „(kártya)parti idill” a mi kis településünkön, ahol pezseg az élet, míg kedvez az időjárás, s van lehetőség és jókedv a bolt előtt találkozni, sok mindent látni s hallani.

Aratás Valkai soron

A völgyparti Szarkaláb fiatal aratói a valkai-sori aratóversenyen

    A nagy kánikulában és forróságban, párhuzamosan ment a munka, az aratás az aratógépekkel a határban és az aratóünnepség a Valkai soron, a két kézzel fogható aratógéppel, a kaszával.
    Az idén július 30-án került sor az ünnepségre, amelyen 13 csapat vett részt. Kik a verseny szellemével, kik pedig a hagyomány megőrzésének mámorával a forró tűző nap alatt a búzaparcellán fogták meg a kasza nyelét. Reggel az ifjúsági otthon udvarában volt a gyülekezés, amit a parcellák kiosztása követett, majd a lovasfelvonulás. Az aratók lovaskocsikkal mentek a kijelölt búzatáblákhoz, amik a Vladimir Dragin utcában, az új kút mellett feküdtek. Az aratók első feladata a reggeli előkészítése volt, amit a zsűritagok elsődlegesesen megszemléltek és bíráltak. Kóstoló is jutott, nemcsak a zsűrinek, hanem az érdeklődő közönségnek is. Ezt követően elhangzott az aratást indító jelszó, amikor már a résztvevők a markukba szorított kaszával kaszálhattak, azaz a marokszedőt marokba szedték, bekötötték és keresztbe rakták a lekaszált kalászt.  A csapatok összetétele felkarolta az össz-korosztályt, akik a hagyományhoz híven végezték az aratást. A zsűri komoly és alapos bírálata után a törökfalusi Nagyútiak csapatta nyerte meg a versenyt.  Miközben zajlott az aratás, az ifjúsági otthonnál a 19 résztvevő által készített és hozott süteményeket bírálták, minek során Nagy Némedi Éva törökfalui nyerte meg az első helyezést. Délben, az aratást követően ft. Szauer Miklós adai plébános a jelenlévőkkel együtt hálaadási szentmisét mutatott be, amit az ünnepi ebéd követett. A délutáni műsor kötélhúzással, malac-, kakasfogással és a gyerekek bőrrúgásával múlott. Az estére parasztvacsorát rendeztek, amire nagyon sokan összejöttek és ahol szalonna és kolbászsütés volt a tábortűz mellett. Ezt hangulatos mulatószene kísérte, amelyet a zenészek varázsoltak elő hangszereikből.