A szivárvány alatt

    Szivárvány: olyan optikai jelenség, melyet az eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Ez csak egy száraz definíció, mindenki tudja, hogy a szivárvány nem csak egy természeti jelenség, annál sokkal több. Talán maga a boldogság?
    A színes, varázslatos szalaghoz több babona is kötődik: az írek azt mondják, hogy egy aranyfazék fekszik a végén, míg az indiaiak úgy hiszik, hogy ez híd az élet és halál között. A Bibliában olvashatjuk, hogy a szivárvány nem más, mint a szövetség jele Isten és a földi élet között.

    Azt nem tudhatjuk, hogy melyik verzió valós, de kétségtelen, hogy bárkit ámulatba ejt ma is az égen átfutó szivárvány.
    A szivárvány köztudottan hét színű: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya, melyet látható spektrumnak nevezünk. A színek különböző reakciókat váltanak ki az emberekből. A szivárvány csodálatos, energikus színeivel pozitív érzéseket vált ki mindenkiből, még a negatív emberekből is, akik tiltakoznak minden jó és szép ellen. Színei külön-külön is hordoznak jelentést. A sárga jelentése: barátságosság, természet, intelligencia, fogékonyság, a Nap színe, tehát jó kedvre hangol, erősíti a boldogság- és örömérzetet. A piros az erő színe, bátorrá tesz, felélénkít, emellett a szerelem színe. A narancssárga a jó hangulat színe, boldoggá és kreatívvá tesz, a depressziót is elűzheti.
    Mindezek után felmerül bennünk a kérdés: vajon honnan kapta nevét ez a csodálatos isteni adomány? Az ősmagyar nép szerint a szivárvány felszívja a felesleges nedvet a földről és a folyókból, tehát így meg is kapjuk a szív szótövet. Ugyanakkor palóc elnevezése: bábabúkra, mely a magyar nyelvben tündérszalagot jelent. Ahány nép, szinte annyi jelentése van a szivárvány szónak.
    Milyen hatása van a szivárványnak? A babona szerint, ha valaki rámutat a szivárványra, akkor az magához ragad egy embert hét évre, és az az ember nem fog emlékezni semmire. A német felfogás sem tartja szerencsésnek, ha valaki a szivárványra mutat. Sőt, a szerb nép hiedelme szerint, ha egy hím átmegy a szivárvány alatt, akkor nősténnyé változik, fordított esetben pedig a nőstény válik hímmé. Láthatjuk, hogy sok rejtély övezi eme igen egyedi tüneményt, nem tudhatjuk, mi igaz ebből, mi nem, de ténylegesen jó hatással van az emberekre. De, ha szivárványt akarunk látni, ahhoz el kell viselnünk az esőt. Gondolom, többen ismerik már azt a magával ragadó érzést, mikor esni kezd, és muszáj kiállnod az esőre, tűrni, hogy a zápor verje a hátadat, a lábszáradra tapadjon a nadrágod, átázzon a cipőd. De aztán egyszer csak kisüt, melegen és ragyogóan a nap, és mindjárt jobb kedved lesz, még a vizesen cuppogó cipőben is. Milyen nagy szerencse, hogy mindennek megvan a jó és a rossz oldala! Mert, gondoljunk csak bele, milyen unalmas lenne mindig csak a jó, egy idő után már nem tudnánk neki örülni, ráunnánk. Egyáltalán honnan tudnánk, hogy még mindig boldogak vagyunk, ha sosem lennénk boldogtalanok? És, milyen nagy kár, hogy mi, emberek, hajlamosak vagyunk csak a rossz oldalát látni valaminek, és azt hisszük jól járnánk, ha mindig csak sütne a nap…
    Szeretem a kihívásokat, ezek éltetnek. Kapok is belőlük rendesen. Sokszor megázom, néha jégesőben, bőrig, de azt hiszem szivárványt is többször láttam már, mint a legtöbben egész életünkben és biztos vagyok benne, hogy te is, mert valld be nyugodtan: bármennyit is szenvedsz, sosem voltál háborús veszélyben, a fogság magányában, van étel a hűtődben, ruha a testeden, tető a fejed felett. Szóval rengeteg szivárványt láttam már, és ezért nagyon hálás vagyok az esőnek.
    Szivárványos szép napot!

Mészáros Zita