Nyelvi jogaink Szerbiában - 7.
VI. Perrendtartás, büntető-, szabálysértési-, közigazgatási eljárás és a magyar nyelv
Amikor bírósági eljárásról beszélünk, a peres (pl. kártérítési), nem peres (pl. örökbefogadási, hagyatéki), büntető- (ehhez nem kell semmit hozzáfűzni) és szabálysértési (pl. ittas vezetés) eljárásokra gondolunk. Habár a közigazgatási eljárás nem bíró előtt zajlik, ugyanazok a nyelvhasználati jogok illetik meg a magyar felet, mint a következőkben taglalt bírósági eljárások esetében.
Kérhetem-e, hogy magyar nyelven folyjonaz elsőfokú bírósági eljárás?
Törvény szerint a szerb nyelv vagy az a kisebbségi nyelv, amely hivatalos használatban van az adott bíróság székhelye szerinti községben, lehet az eljárás nyelve. Ez a kérdés azonban megint a részarányos foglalkoztatottságtól függ: van-e magyar bíró, magyar jegyzőkönyvvezető, szakértő stb., mivel nélkülük nincs lehetőség e törvényadta jogunk gyakorlati megvalósulására.
Ha több különböző anyanyelvű fél van az eljárásban, meg kell egyezniük az eljárás nyelvéről. Amennyiben nem születik megállapodás, az eljárást vezető szerv dönt, és a határozathozatalig az eljárás szerb nyelven folyik.
Megtörtént…
A bíróságok szervezetéről szóló 2009-es évi törvény átszervezte a bíróságok és az ügyészségek helyét és helyzetét Szerbiában. Ennek következtében a Vajdaság területén több (nagy számban magyar lakosú) önkormányzatban is megszűntek a községi bíróságok (úgymint Adán, Zopolyán, Óbecsén, Magyarkanizsán, Törtökbecsén, Zentán, Temerinben). Így ma csak Szabadkán, Zomborban, Újvidéken, Nagybecskereken, Pancsován, Mitrovicán, Nagykikindán és Verse-cen vannak bíróságok, e két utóbbiban csak alapfokú, a többiben mind alapfokú, mind felsőbíróság is működik. |
Mi a következménye annak, ha magyar nyelvenfolyik a bírósági eljárás?
Mindenféle városi legendák keringenek erről a kérdésről, és nem tagadhatjuk, hogy közülük sok igaz is. Időigényes folyamat, amíg találnak bírót, vagy lefordítják az eljárás során jelentkező/keletkező dokumentumokat magyar nyelvre. Sokszor az együttműködésre való hajlandóság sem túl nagy, hiszen minden ilyen esetben úgy a jegyzőkönyv, mind a határozatok kötelezően kétnyelvűek (fontos viszont megjegyezni, hogy minden fordításból eredő költséget a bíróságnak kell viselnie).
Ha azonban meg sem próbáljuk, nem várhatjuk el, hogy a jövőben a törvényalkotó figyelembe vegye a magyarok ilyen jellegű igényeit, hiszen akkor úgy tűnhet, hogy ez az igény valójában nem is létezik.
Ha nem magyarul folyik az eljárás, akkor is használhatom az anyanyelvem a bíró előtt?
Ha bíróság székhelye szerinti községben nincs hivatalos használatban a magyar nyelv, vagy a döntés értelmében az eljárás szerb nyelven folyik, az ügyfélnek akkor is joga van tolmácshoz. Ez a jog magába foglalja a tárgyaláson lezajló élő kommunikációnak (az ügyfél, bíró és többi résztvevő közti párbeszédnek) és a bizonyítékként szolgáló köziratoknak tolmács általi szóbeli fordítását. A bíró köteles még a tárgyalás elején tájékoztatni a felet erről, és jegyzőkönyvbe venni, hogy él-e ezzel a jogával.
Ki fizeti a bírósági tolmács költségeit?
Amennyiben az eljárás során a bíró vagy egyéb eljáró szerv tolmácsot rendel az ügyfél mellé, a fordítás költségei mindig az eljáró szervet/bíróságot terhelik. Természetesen ettől különbözik az az eset, amikor magánszemélyek eljáráson kívül keresik meg a tolmácsot egyéb hivatalos fordítások elvégzésére.
Az MNT kiadványa alapján összeállította: Király János
(folytatása következik)
