Nyári szünet

    A rekkenő hőség olykor egészen furcsának tűnő képzettársításokat eredményez gondolatainkban, olyanokat, amelyek gyakran keringenek a szebbnél szebb nyári élményeink körül. Egy-egy szín, hang vagy illat, esetleg egy könnyed dallamvilágú, nem túl bonyolult, sőt, néha kifejezetten banálisnak tűnő szövegvilágú dal újabbnál újabb képzeletbeli utazásra invitál bennünket, lehetőséget teremtve számunkra arra, hogy újra átéljük azokat az élményeket, amelyek az igazi nyarat jelentik számunkra, azt, amely könnyed, vidám, és a gondtalan pihenésnek, a feltöltődésnek, sőt talán még az újjászületésnek is teret ad.
    Valamennyien derűs nosztalgiával emlékszünk vissza a diákéveinkre, amelyek során már napokkal a tanév vége előtt elkezdtük felírni a táblára a vakáció szó betűit, hogy aztán az utolsó napon ott díszelegjen egyben, ellentmondást nem tűrően, mindenki számára egyértelműen jelezve, hogy elérkezett az a nap, amelyet annyira vártunk. A vakáció ugyanis a gondtalanságot, a heteken át tartó önfeledt szórakozást jelentette számunkra, azt az időszakot, amelynek során szinte azt tehettünk, amit akartunk, hiszen a tanulás helyett a szomszéd gyerekekkel való közös játszadozás, a nagyszülőknél való vendégeskedés, a medencén vagy a Tisza-parton való hűsölés töltötte ki a mindennapjaink, hogy azután szeptemberben megannyi élménnyel felvértezve, újult erővel térjünk vissza az iskolapadba.
    Azóta persze sokat változott a világ, és mi magunk is sokat változtunk. Felnőttünk, és már egészen másféle gondokkal kell nap mint nap szembenéznünk, mint az, hogy hányas lesz a matekellenőrzőnk, vagy tetszik-e a magyartanárnőnknek a fogalmazásunk. A nyári időszak, a feltöltődés azonban még most is legalább annyira fontos, ha nem fontosabb számunkra, mint akkor, amikor még iskolába jártunk. A mindennapok megszokott kerékvágásából, vagy ha úgy tetszik, mókuskerekéből való kilépésre ugyanis életkortól függetlenül óriási szükségünk van, éppen ezért akkor is időt kell erre szakítanunk, ha nincs lehetőségünk rá, hogy elutazzunk, és új világokat, új kultúrákat fedezzünk fel, olyanokat, amelyeknek megismerése és felfedezése önmagában is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy átértékeljük a mindennapjainkat meghatározó dolgokat.
    Az elmúlt évek során sajnos egyre kevesebbek számára adatott meg annak a lehetősége, hogy azon kelljen töprengeniük, Dubaiba vagy Egyiptomba utazzanak-e nyaralni – hogy két manapság nagy népszerűségnek örvendő úti célt említsek –, az Adria vagy a Balaton dilemma valamivel többekben vetődött fel, a legtöbbeknek azonban csupán a medence vagy a Tisza-part kérdés eldöntésével kellett megküzdeniük. De ahogyan az élet egyéb területein, úgy talán ebben az esetben sem az az igazán fontos, hogy hol, hanem inkább az, hogy kivel, vagyis az, hogyha nem áll módunkban az, hogy a nyári időszakban valamely távoli országba látogassunk, akkor is igyekezzünk minél több időt és minél minőségesebben eltölteni a számunkra fontos emberekkel és dolgokkal: családunkkal, barátainkkal, egy jó könyvvel, kedvenc lemezünkkel vagy filmünkkel, illetve – ami szintén rendkívül fontos – önmagunkkal.
    Ezt tesszük mi, a Körkép szerkesztőségének tagjai, és Önöknek is ezt kívánjuk, kedves olvasóink, hiszen ez (is) kell ahhoz, hogy úgy élhessük meg a nyarat, ahogyan gyermekkorunkban tettük – könnyedén, vidáman, teret adva a gondtalan pihenésnek, a feltöltődésnek, sőt, talán még az újjászületésnek is, és a nyári szünet után, szeptemberben megannyi izgalmas élménnyel felvértezve és újult erővel térjünk vissza, ezúttal már nem az iskolapadba, hanem lapunk szerkesztőségébe, és ezáltal az Önök otthonába is. Addig is kellemes pihenést és maradandó élményekben gazdag nyarat kívánunk mindannyiunknak!