A fehér fagyöngy (Viscum album)

    A fehér fagyöngy Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Afrikában honos félparazita örökzöld növény, amely leginkább alma-, körte-, illetve nyárfákon található. A tölgyfán termő fagyöngy a fakín, sárga terméséről lehet megismerni. Ez a növény lombhullató.
    A fehér fagyöngy a gazdanövényen gömb alakban függ, átmérője akár a 2-3 métert is elérheti, magassága az 1 métert meghaladhatja, életkora pedig akár az emberek átlagos életkorával (70 év) is vetekedhet.

    Levele keskeny, ovális, sárgászöld színű, termése fehér, borsónyi nagyságú, ragadós, áttetsző bogyó, november végén, decemberben érik. A benne található lektin és viszkotoxin nagy adagban való fogyasztása esetén mérgező hatású lehet az emberre. A cinegék és az énekes rigók télen szívesen csipegetik, különösebb baj nélkül. Minden bogyóban egy óriási mag található, amely sem vízben, sem földben nem csírázik, csakis a fák ágain. A szaporításában a madaraknak jut a főszerep, ugyanis a bogyó a madár csőrére ragad, és a madár olyan módon szabadul meg tőle, hogy csőrét a fa ágához törli.
    Mindannak ellenére, hogy nagy adagban mérgező tud lenni, a népi gyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák. A fagyöngy vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletek is bizonyítják. Érelmeszesedés megelőzésére is ajánlják, de ez a hatása még nincs bizonyítva. Magas vérnyomás esetén megszünteti a kísérő panaszokat, a fülzúgást és a szédülést. Szívbetegeknél is alkalmazzák, mert erősíti a szívet, és csökkenti a pulzusszámot. A daganatos betegek kezelésére használt egyes citosztatikum injekciók alapanyagát is a fehér fagyöngyből nyerik.
    A fagyöngyből teát is készítenek, kizárólag hideg áztatással, toxicitása miatt azonban jobb, ha kombináltan alkalmazzuk, mert akkor kisebb adag is elegendő belőle. A keringésre gyakorolt hatása galagonyával, fokhagymával, lenmagolajjal kombinálható, illetve fokozható. Összetevőinek mérgező hatása miatt azonban a fagyöngy csakis orvosi utasításra, pontosan meghatározott adagolással fogyasztható!