A nyelvi norma
Október 13. és 15. között tartották meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei rendezvénysorozatát

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei az idén a nyelvi norma jegyében kerültek megrendezésre. Ehhez igazodtak a tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat témái Az általános iskolások kategóriájában a Miért kell helyesen írni? címmel lehetett benyújtani pályamunkákat. A legjobbnak a topolyai Éter Máté dolgozata bizonyult. A második helyet a bácskossuthfalvi Méhes Arnold szerezte meg fogalmazásával. A harmadik helyen a szintén bácskossuthfalvi Vadóc Ágnes végzett. A zsűri dicséretben részesítette még a sajóhídvégi Longaver Szabolcsot, valamint a bácskossuthfalvi Nagy Adriennt és Bedzsula Eriket. A középiskolások kategóriájában Helyesírási gondjaink címmel lehetett dolgozat elkészítésével pályázni. A zsűri nem osztott ki első díjat, a második díjat Tari Emesének, a topolyai Mezőgazdasági Középiskola tanulójának, a harmadik díjat pedig a felsőtárkányi Kupihár Rebekának, az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium tanulójának ítélte oda. Felnőtt-kategóriában (A nyelvi norma) a magyardombegyházi Hegedűs Erzsébet munkáját első díjban részesítette a dr. Hódi Éva, dr. Molnár Csikós László, Lakatos Éva összetételű bíráló bizottság.

A középiskolások beszédversenyének díjazottjai a zsűri elnökével
(fotó: Máriás Endre)

    Csütörtökön, október 13-án a tíz órakor kezdődő beszédversenyen 13 középiskolás diák tett tanúbizonyságot prózamondó képességeiről a dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, Krnács Erika előadóművész, újságíró, Péter Krisztina középiskolai tanár összetételű bíráló bizottság előtt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Gál Sándor Örökös tartozásban című művének részletét kellett rövid ideig tartó tanulmányozás után tolmácsolniuk a versenyzőknek. Az első helyet Tóth Johanna, a szabadkai Egészségügyi Középiskola tanulója szerezte meg, a második helyen Szabó Regina, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákja végzett, a harmadik pedig zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba járó Bencsik Blanka lett. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját Szabó Imre, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója érdemelte ki. Az adai könyvtár különdíjában a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolába járó Goja Henrietta részesült. A Széchenyi István Stratégiakutató Társaság különdíját Dimitrov Nikoleta, szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákja kapta.
    Csütörtökön 18 órától a zentai Mécsvirág Együttes Folyók fölött című zenés irodalmi estjének lehettek részesei a megjelentek. Fellépett Krnács Erika, Szerda László és Zsoldos Ervin.

A negyedikesek nyelvi játékának résztvevői
(fotó: Göblös Csernai Edit)

    Pénteken tíz órától az általános iskolások nyelvi vetélkedőjére került sor a Cseh Károly Általános Iskolában. Az Ada községi általános iskolák negyedik osztályos tanulói számára tartott versenyen, amelynek játékvezetője dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár volt, tizenketten vettek részt. A bíráló bizottság feladatait Nagy Majlát Ágota (Csáki Lajos Általános Iskola, Topolya), Polyák Szollár Anna (Samu Mihály Általános Iskola, Péterréve), Kis Anita (Szervó Mihály Általános Iskola, Padé) látta el. A nyelvi vetélkedő első díját Lévai Ivett (Cseh Károly Általános Iskola, Ada, Göblös Csernai Edit diákja) szerezte meg, a második díjat Nagypál Zsófia (Cseh Károly Általános Iskola, Ada, Lakatos Boja Márta diákja) érdemelte ki, a harmadik díjat Berta Flóra (Cseh Károly Általános Iskola, Ada, Koós Holló Tímea diákja) kapta, Szekeres Alíz a negyedik helyen végzett (Novak Radonić Általános Iskola, Mohol, Orovec Valéria diákja ), az ötödik pedig Gordos Áron (Cseh Károly Általános Iskola, Ada, Lakatos Boja Márta diákja) lett.
    A 7. osztályos tanulók játékos nyelvi vetélkedőjére 39 diák nevezett be. Az általános iskolában megrendezett írásbeli elődöntőt követően a tizenöt legeredményesebb versenyző került a szóbeli döntőbe. Ezt 13 órától az adai színházteremben bonyolították le Szűcs Budai Engelbert magyartanár irányításával. Zsűrizett Lakatos Éva, Viszmeg Adriána és Józó Mónika. Az írásbeli és a szóbeli eredmények összesítésével az első díjat Horváth Réka (Jovan Jоvanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka, tanára Smit Surányi Mária) vehette át, a második díjat Fehér Noémi (Jovan Jоvanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka, tanára Smit Surányi Mária) érdemelte ki, a harmadik díjat pedig Kúti Aurél (Samu Mihály Általános Iskola, Péterréve, tanára Ferencz Boglárka) szerezte meg. Különdíjban részesült Cseri Zsófia (Samu Mihály Általános Iskola, Péterréve, tanára Polyák Szollár Anna) és Kubik Dóra (Csáki Lajos Általános Iskola, Topolya, tanára Nagy Majlát Ágota).
    Pénteken 18 órától dr. Sági Zoltán Kötelékeink c. könyvének bemutatására került sor az adai községháza tanácstermében. A szerzővel dr. Hódi Sándor beszélgetett.
    Szombaton, október 15-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor. Ez alkalommal Lajkó Sára, az adai Műszaki Iskola igazgatóhelyettese mondott alkalmi beszédet. Szarvas Gábor szobrát Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán és Búcsú Attila; a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület képviseletében dr. Hódi Éva, Ágoston Ibolya és dr. Molnár Csikós László; a Szarvas Gábor Könyvtár nevében Csonka Áron és Viszmeg Adriána; a magyarországi és a külhoni nyelvészek képviseletében dr. Pomozi Péter és Karácsony Fanni; a budakalászi Kalász Általános Iskola nevében Völgyes József; a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében mgr. Hajnal Jenő; a Széchényi István Stratégiakutató Társaság nevében pedig dr. Hódi Sándor koszorúzta meg. 9,30-tól a dr. Pomozi Péter és Karácsony Fanni által összeállított, Ott látok egy arany-ágat. Archaikus népi imáink nyelvi világa című kiállítás megnyitója következett.

Várady Tibor előadást tart a tudományos tanácskozáson
(fotó: Koczó Ferenc)

    A 10 órakor kezdődő, A nyelvi norma kerettémájú tudományos tanácskozáson a következő nyolc előadás hangzott el: Hódi Éva: A nyelvi norma változásai, avagy a nyelvi hadszíntér, Molnár Csikós László: A nyelvi norma és a nyelvváltozatok, Magyary Sára: Nyelvi tájkép a nyelvi norma tükrében, Várady Tibor: Kis nyelvek és nagy nyelvek jogi helyzete a globalizálódó világban, Hódi Sándor: A norma létformája. Nyelvi normák és beszélőközösségek, Pomozi Péter: A nyelv életerejéről a norma és a változatok tükrében, Horváth Péter Iván: Liberális nyelvész – valóság vagy oximoron?, Karácsony Fanni: Hétköznapi csaták az igényes köznyelvért – Egy szerkesztő-korrektor feljegyzései.
    Hódi Éva arról beszélt, hogy a nyelvi norma hogyan lesz a befolyásolás, a tudatmódosítás eszköze, hogyan válik hadszíntérré a nyelvhasználat. Molnár Csikós László a nyelvi normának különféle megjelenési formáira hívta fel a figyelmet, elsősorban a nyelvváltozatokban alkalmazott írott és íratlan normára, továbbá utalt a helyesírási és a kiejtési norma helyzetére, valamint a normakövetés nehézségeire. Magyary Sára a nyelv vizualizált képét mutatta be nagyváradi és temesvári nyilvános feliratok (utcanév-táblák, cégtáblák, reklámszövegek stb.) segítségével. Várady Tibor az angol nyelv globális térnyerésével kapcsolatos problémákról beszélt egyrészt a kis nyelvek szempontjából, másrészt a nemzetközi kapcsolatokban használt tökéletlen angol okozta gondok miatt. Hódi Sándor szerint kisebb-nagyobb közösségeknek lehet nyelvi normájuk, és a beszéd zavartalanságának érdekében ezeket tiszteletben kell tartani abból a célból, hogy a beszélőtárs megértse mondanivalónkat. Pomozi Péter a beszéd rögzítését is normatív tettnek minősíti (különösen történeti korokban), a normát alapvető fontosságúnak tekinti a nyelv fennmaradása szempontjából, ezért szükség van a fejlesztésére. Horváth Péter Iván azt fejtegette, hogy a nyelvész nem lehet liberális vagy konzervatív, neki értékmentesnek kell lennie az értékelvű nyelvművelővel ellentétben; számára a hangkiesés szabályos jelenség, azonban a műveltek nyelvhasználatán alapuló nyelvművelés nem minden formáját fogadja el. Karácsony Fanni olyan, vállalkozók számára kiadott lapok lektorálási gyakorlatáról számolt be, amelyek jogszabályok rendelkezéseit teszik érthetővé köznapi megfogalmazásban.
    Az előadások utáni vitában részt vett Molnár Csikós László, Pomozi Péter, Horváth Péter Iván és Gruber Ferenc.