A múltat ismernünk kell!
Hatodszor tartották meg a Mesterségek napját az adai Tájházban

    Családias hangulat, birsalmaszörp, lucskos káposzta és tejfölös lepény várta azokat a gyermekeket, akik szeptember 24-én ellátogattak az adai Tájházba, amely immár hatodik alkalommal adott otthont az Aranykapu Művelődési Egyesület Mesterségek napja elnevezésű rendezvényének.

   A hatodik Mesterségek napján Dragin Zoran, Ada község polgármester-helyettese üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Szőke Anna, a kishegyesi székhelyű Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke nyitotta meg az eseményt, és köszöntötte Resócki Rolland néptáncost, aki nemrégiben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet, és aki a Tisza-mente táncait gyűjti és kutatja.
Az egész napos rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy a fiatalokkal megismertessék a már elfeledett kézműves mesterségeket, hogy a gyerekek meglássák, miként is éltek és mivel foglalkoztak dédszüleik, mert a múltat ismerve tekinthetünk a jövőbe, tarthatunk össze és lehetünk erősek, hangsúlyozta Sóti Éva, az egyesület művészeti vezetője, majd elmondta, hogy a hatodik Mesterségek napja azért volt különleges, mert a tájház udvarán elkészült az új kemence, amely Jepurski Saša, Bartus Péter, Apró József és Hindicki Dániel keze munkáját dicséri. Amíg a kemence épült, addig a tájház is szépült, a gangot és az udvar felőli részt Miklós Verona irányításával szorgos kezek meszelték fehérre.

A gyermekek nagyon élvezték a számukra szervezett foglalkozásokat

    A gyermekek pedig immár hatodik alkalommal kíváncsian csodálkoztak rá a nemezsapkás, agyagtányéros, lópatkós világra, és a tájház udvarán lelkesen fűzték a gyöngyöt Harmat Angéla vezetésével, szappanozták és gyúrták a gyapjút Farkas Mónikával, korongoztak Ozsvár Péter segítségével, mézeskalácsot díszítettek Tóbiás Veronkával, a zentai Rozetta Kézműves Társaság képviselőinek útmutatása alapján pedig a tűvel és a cérnával is megbarátkoztak. Vasas György segítségével kötelet sodortak, Virág Mihály a kosárfonás rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, a szerencsésebbek számára Bajúsz Sándor kovács patkót is készített, a bátrabbak Boldizsár Kornél vezetésével íjazhattak és lovagolhattak is, sőt, Krizsák Katalin irányításával akár az ősi a rovásírás szimbólumait is megismerhették.

A szervezőik célja az volt, hogy a fiatalokkal megismertessék a régi mesterségeket

    A lucskos káposzta ebéd után dr. Szőke Anna és Sóti Ernő mesélt a legkisebbeknek. A csendes pihenő után lepényt dagaszthattak Istenes Irénkével, majd pedig vidáman majszolhatták az új kemencében sült, tejfölös lepényt. Kora este pedig, akinek még volt ereje, az táncra is perdülhetett az adai Tájház udvarán.