Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
Beszéd- és szövegértés

    Ebben az évben a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei a beszéd- és szövegértés témaköréhez illeszkedtek. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat témái is ennek megfelelően alakultak: „Nem mindig értem a leckét” (általános iskolás kategória), „Magyar a szöveg, és mégsem értem!” (középiskolás kategória), „Beszéd- és szövegértés” (felnőtt kategória). A bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa) a következő döntést hozta: Az első díjat Csernyák Hunornak (Petőfi Sándor Általános Iskola, Óbecse) ítélte oda a zsűri, második díjban Mészáros Zita (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) részesült, a harmadik díjat pedig Balog Virág Ágnes (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) kiapta. A pályázat eredményhirdetésére és díjkiosztójára az általános iskolások kategóriájában pénteken, a nyelvi játék döntőjét megelőzően került sor a színházteremben. A középiskolás kategóriában a következő eredmény született: első díjas Csuzdi Gábor (Műszaki Iskola, Ada), második díjas Drobina Norbert (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka), harmadik díjas Jablonszki Anett (Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskola, Csóka). A felnőtt kategóriában a zsűri nem osztott ki díjat, viszont dicséretben részesítette zentai Kordován Krisztina munkáját.

Szarvas Gábor szobrának megkoszorúzása

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei, háromnapos rendezvénysorozatát Rákos Rózsa, a községi tanács művelődési ügyekkel megbízott tagja nyitott meg október 11-én, csütörtökön, a községháza dísztermében. Az első rendezvényen, a beszédversenyen a bejelentett 25 középiskolás diák közül 19 tett tanúbizonyságot prózamondó képességeiről a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, mr. Hajnal Jenő, a VMMI igazgatója, Péter Krisztina adai magyartanár) és a közönség előtt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban egy szöveget kellett tíz perces tanulmányozás után tolmácsolni, amelynek Reklám és környezet (Élet egy anyagias világban) volt a címe. A versenyzőknek ezúttal is valamivel jobban ment a kötelező szöveg elmondása, mint a szabadon választott prózarészlet tolmácsolása. Az első helyet és a vele járó vándorserleget Katona Gábor (Gimnázium, Zenta) szerezte meg, a második díjat Antóci Dorottya (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta) érdemelte ki, harmadik díjban pedig Szénási Eszter (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta) részesült. A zsűri négy különdíjat osztott ki, mégpedig: Kanyó Fruzsinának (Gimnázium, Zenta), Gyuráki Lászlónak (Svetozar Marković Gimnázium, Újvidék), Szabó Attilának (Egészségügyi Középiskola, Szabadka) és Kormos Ágnesnek (Egészségügyi Középiskola, Zenta). A beszédverseny résztvevői 11 középiskolát képviseltek, mégpedig vajdaságiakat (Szabadka, Zenta, Újvidék, Ada) és magyarországit (Kecskemét).

Dr. Csányi Erzsébet koszorúzási beszéde Szarvas Gábor szobra előtt

    A rendezvénysorozat keretében csütörtökön 19 órától a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának irodalmi estjét tekinthették meg az érdeklődők az adai színházteremben. A Karc Irodalmi Kávéház Örkénnyel című összeállításban az író humoros műveiből, az egyperces novellákból hallhattak néhányat az érdeklődők, képsorokat láthattak az író nyilatkozataiból és megzenésített verseket hallhattak.
    Október 12-én, pénteken 10 órától a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig 13 óráttól a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőre került sor. A negyedik osztályosok versenyében 18 adai és moholi diák indult. A nyelvi játékot Szűcs Budai Engelbert becsei magyartanár és iskolaigazgató vezette. A vetélkedőt Borsos Helga (Novak Radonić Általános Iskola iskola, Mohol) nyerte, Lehocki Lúcia (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) érdemelte ki a második helyet, Kovács Virág (Cseh Károly Általános Iskola) végzett a harmadik helyen. Dicséretben részesült: Véber Amarilla (Cseh Károly Általános Iskola) és Madarász Kinga (Novak Radonić Általános Iskola). A zsűri különdíját Nagypál Nikolett (Novak Radonić Általános Iskola) kapta.
    A hetedik osztályos tanulók játékos nyelvi vetélkedőjében 20 iskola és 2 művelődési egyesület 43 képviselője vett részt Vajdaságból, valamint a magyarországi Budakalászról és Szajolról. Az általános iskolában tartott írásbeli elődöntő után a 15 legeredményesebb versenyző jutott a szóbeli döntőbe. Erre az adai színházteremben került sor a játékvezető, dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár irányításával. A vetélkedőn Sőreg Enikő (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Felsőhegy) győzött, Kószó Bernadett (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Magyarkanizsa) érdemelte ki a második helyet, Tóth Johanna (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka) szerezte meg a harmadik helyet, Jablonszki Adrienn (Dr. Tihomir Ostojić Általános Iskola, Tiszaszentmiklós) végzett a negyedik helyen, Mlinár Dániel (Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Szajol, Magyaroszág) lett az ötödik. A bíráló bizottság feladatait Szabó Szabados Ilona, Lakatos Éva és Péter Krisztina látta el.
    Szombaton, október 13-án 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ez alkalommal dr. Csányi Erzsébet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar Tanszék vezetője tartott beszédet), majd fél tízkor az „Írástörténeti mozzanatok” című kiállítás megnyitására került sor. A kiállítást Viszmeg Adriána adai könyvtáros nyitotta meg.

A tudományos tanácskozás előadói

    A tudományos ülésszakon az Ada Község Képviselő-testületének tanácstermében egybegyűlt vendégeket és érdeklődőket Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke köszöntötte. Az első előadást is ő tartotta Beszéd- és szövegértési problémák a mindennapos gyakorlatban címmel. Szerinte fontos, hogy a beszélők megértsék egymást. Ehhez lehet a beszédhelyzetre támaszkodni és a megfelelő csoporthoz való tartozást kifejezésre juttatni. A bennfentességre utaló nyilvános beszéd viszont a dominancia jele. A hallgató nem mindig ad hitelt a beszédnek, és a félreértéseknek káros következményei is lehetnek. A szavak ereje olykor manipulációra ad lehetőséget. A gyógyszergyárak figyelmeztetései a mellékhatásokra vonatkozóan szinte elrettentik a pácienset attól, hogy használja a gyógyszert. Az apró betűs magyarázatok a termékismertetőkön inkább a megrendelő kívánalmainak felelnek meg. A hivatali nyelv körmönfont megfogalmazásait is nehezen érti meg az egyszerű polgár. Bóna Juditnak, a budapesti ELTE adjunktusának A hallás utáni szövegértés életkori sajátosságai címmel hangzott el előadása. Idegingerületekből felismerjük, hogy beszédről van szó. Utána következik a megértés. Maga a szövegértés a végén jön létre. Tényezők: a szöveg hossza, témája, szupraszegmentális struktúrája, a mondat jellege, a hallgató motiváltsága, életkora.  10 éves kor után romlani kezd a hallás, a szőrsejtek elsatnyulnak (főleg a magasabb frekvenciatartományban romlik a hallás). Az agy tömege, a neuronok közti kapcsolódások száma is csökken. Két hallott szöveg tartalomértelmezését, a beszédreprodukciós stratégiákat vizsgálták három korcsoportban: középiskolás, fiatal felnőtt, idős korú. A vizsgálatban szünettartás különbségei jutottak kifejezésre. Az idősek beszéde volt a leghosszabb, a középiskolásoké a legrövidebb. A tartalom előhívásában a fiatalok a legjobbak, viszont az idősek színesebben fejezték ki magukat. Kevesebbek hezitáltak, többet ismételtek, és töltelékszavakat használtak.

Szűcs Budai Engelbert a negyedikesek nyelvi vetélkedőjén

    Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem rendes tanára A mai magyar szövegértés nehézségeiről beszélt előadásában. Az eredményes kommunikációhoz nem önállóan elhangzó mondatoknak, hanem rövidebb-hosszabb szövegeknek a feldolgozására van szükség. Már évek óta folynak nemzetközi mérések, amelyeken a szövegértés szintjeit vizsgálják. A nemzetközi PISA-méréseken 15 éves tanulókat tesztelnek. Ezeken a vizsgálatokon a magyarországi diákok sorozatosan rossz eredményt értek el, és csak az utóbbi időben kezdenek felzárkózni. Azzal, hogy problémák jelentkeztek a szövegértés terén, az oktatáspolitika módosítására is szükség van. A tanulók szövegértését a nyelvezet miatt inkább mai műveken kell gyakorolni, valamint olyanokon, amelyek jobban megfelelnek az érdeklődésüknek. Hódi Sándor pszichológus Mennyit ér a szó Avagy amikor a kommunikáció kiürül címmel fejtette ki gondolatait. A szó erejéről beszélt. Popper Péter nyomán a hazaengedett afrikai börtönlakók példáját említette, akik ismeretlen helyre távoztak, mégis a megadott időben mind visszamentek a börtönbe, mert ezt várták el tőlük. Kiválónak tűnő tudományos értekezést lehet koholni, hogy megtévessze a felületes szemlélőt. A reklámok is sokat támaszkodnak a szó erejére. Ismerkedő párokkal végzett kísérletekben a résztvevők nem láthatták egymást, de úgy viselkedtek, amilyennek beszédpartnerüket beállították a szervezők. Pl. a feltűnően csinos nő minősítés pozitívan hatott a férfiakra. Pozitív értelemben a hivatások képviselői (orvos, tanár, pap, pszichológus, szociális munkás) élnek a szó erejével, segítik a gyengébb képességű, esetlenebb embereket. Az emberek gondolkodjanak a saját fejükkel, ne engedjék, hogy manipuláljanak velük. Végezetül Sólyom Réka, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanársegéde került sorra  A neologizmusok hatása a szövegértésre című előadásával. 2012. szeptemberében végzett vizsgálatot egyetemi hallgatók két csoportjával. Neologizmusokat, újszerű jelentéseket és stílusokat kellet felismerniük, értelmezniük meglevő ismereteik alapján. A vizsgált szavak összetételek voltak megfelelő szövegkörnyezetben: hasi-tasi (övtáska), pilótaprogram, e-könyv olvasó (sokan emberre asszociáltak), kanapészörf (külföldön magánszálláson való tartózkodás), bevásárlóautó, bankol A harmadévesek jobb válaszokat adtak, mint az elsőévesek. Intelligens találgatások, szinonima-olvasatok is születtek.
    Az előadások utáni vitában Völgyes József budakalászi iskolaigazgató, Molnár Csikós László, Sólyom Réka és Hódi Sándor vett részt.

Dr. Molnár Csikós László