MEGEMLÉKEZÉS KÖZSÉGÜNK FELSZABADULÁSÁRÓL
Mikor a szovjet hadsereg 1944-ben a keleti fronton felszabadította országát, felszabadította Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és elérkezett Magyarország határáig. Felszabadította Bánátot, 1944. október 8-án pedig községünket, Adát.
A megszállók a 3 évig tartó uralmuk alatt Adán a haladó felfogású Cseh Károly tanítót, Bakos Kálmán és Halász József mezőgazdasági munkásokat és munkatársaikat állandóan üldözték, kínozták és életüket vették. Nevüket és küzdelmüket általános iskola, mezőgazdasági birtok, Urbán János könyve, a Tűzsziget és emlékművek őrzik.
Szeptemberben Tito marsall egyezményt kötött a szovjet katonai parancsnoksággal, mely szerint a szovjet katonai egységek bejöhetnek Jugoszlávia területére, és tisztelni fogják a Jugoszláv Felszabadító Nemzeti Bizottság polgári közigazgatását (Tito volt az élén).
A felszabadulás napján (a községháza előtt) Ada polgárainak összejövetelén Nikolaj Lahtionov szovjet kapitány a következőket mondta: „A vörös hadsereg bejövetelének célja, hogy kizavarja Jugoszláviából a megszállókat, a rend és a rendszer fenntartását a jugoszlávhatóságok végzik.”
1944. október 8-án, a felszabadulás napján, megválasztották községünk első Ideiglenes Népfelszabadító Bizottságát. Ekkor, a reggeli órákban a polgárok ünnepi összejövetelét Žarko Jakovljević nyitotta meg és üdvözölte Lahtionov kapitányt. Beszédét hangos éljenzéssel fejezte be: „Éljen a győztes vörös hadsereg! Éljen a jugoszláv népfelszabadító katonaság! Éljen Tito marsall! Éljenek a szövetségesek! Angolok és amerikaiak!”
A jelenlevők közfelkiáltással megválasztották az Ideiglenes Népfelszabadító Bizottság tagjait. A bizottság feladata volt, hogy a közigazgatásban, a gazdaságban és a társadalomban minél előbb visszaállítsa a rendes állapotokat, hogy megbízható hatalmat építsen ki, amelyik képes rendet és békét biztosítani, és azzal lehetővé tenni a hadműveletek rendes folytatását. Az ünnepi összejövetel azzal zárult, hogy a megválasztott bizottság (odbor) állandóan ülésezik, mert nagyon sok feladatot kell megoldania: a népőrség megszervezését, a katonaság és a lakosság élelmezését, kórház létesítését a mezőgazdasági iskolában, a sebesültek gyógykezelését, ponton (úszóhíd) építését a Tiszán, tüzelőfát biztosítani a lakosság részére, segélynyújtást az apa nélkül maradt családoknak, szegény gyerekeknek, helybeli szegényeknek, az őszi termények betakarítását és raktározását, az őszi vetés elvégzését és sok más feladatot.
1944. októbertől számítva a háború Európában és Jugoszlávia területén még 7 hónapig tartott. Október végén egész Bácska szabad. Bezdánnal szemben, a Duna jobb partján a magas fekvésű Batina falut a németek megpróbálták megvédeni. A következő hónapban, november 11-én elkezdődött a batinai ütközet, Baranya felszabadítása. A szovjet hadsereggel együtt harcolt az 51. hadosztály. A batinai ütközet két hétig tartott. Nagyon nagy emberáldozattal és sok fiatal élet feláldozásával megtörték az ellenség ellenállasát.
A batinai ütközet után, 1944. november végén a szovjet hadsereg kivonult Jugoszlávia területéről.
Jugoszlávia végleges felszabadításáért vívott harcokban a hadköteles polgárok és önkéntesek Adáról, Zentáról, Topolyáról, Bácska kisebb helységeiből a Petőfi brigádba jelentkeztek, és a népfelszabadító katonaság egységeiben, a vajdasági brigádokban harcoltak. Sokan életüket adták a szabadságért.
Köszönetnyilvánításként községünk ellenállás emlékművet és emléktáblákat helyezett el.
Konc László,
a Harcos Szövetség községi titkára
MEGEMLÉKEZÉS ADA KÖZSÉG
FELSZABADULÁSÁNAK NAPJÁRÓL
Október 8-a, Ada község felszabadulásának napja alkalmából Ada Község Önkormányzata és a Harcos Szövetség Községi Bizottsága, kultúrprogrammal és koszorúzással egybekötött ünnepi ülést tartott a községi Képviselő-testület nagytermében, amelyen az önkormányzat képviseletében jelen volt Goran Matić, Ada község elnökhelyettese és Rákos Rózsa, a községi Tanács művelődéssel megbízott tagja.
Péter Valentina
