Őszi események
Matyó iskolások találkozójára voltak meghíva a 62 évvel ezelőtti kisdiákok Törökfaluba, akik a topolyai úton, nem mesze a településtől jártak együtt iskolába. Az 1949 és 1956 között együtt tanuló diákok jöttek össze e találkozóra. Akkoriban mindazok, akik a háború befejezése után nem jártak iskolába, a későbbi fiatalabb korosztályúakkal együtt végezték az iskolát. A Matyóiskolát 1902-ben építették, a szemben lévő malom és kocsma is a Matyó nevet viselte, mivel a tulajdonos Matyó György volt. Így hát az iskola is e néven volt ismeretes, melyben 1947-től egy ukrajnai származású tanító, Vass Pál indította meg a tanítást. A találkozót Török Ferenc és neje, Klárika vállalták, és az azzal járó fáradalmakat is, mivel a szélrózsa minden irányában vannak az egykori diákok. Nem volt egyszerű megtalálni a régi diákokat, mivel a lányok vezetékneve azóta már megváltozott, de a hirdetés útján és sok-sok utánajárás és érdeklődés után meglettek, és össze is jöttek. Németországból, Ausztriából Magyarországról, de még Szlovákiából is jöttek az egykori diákok.
A meghívottak közül csak hatvanhat diák jött el a találkozóra, amelyet ez év szeptember 20-án tartottak. A találkozóhely az ifjúsági otthon terme, azaz a Piri néni kocsmájánál volt. A terem kicsinek is tűnt, mivel néhány diák a párját is elhozta. Nagy izgalommal készültek a szervezők, de az érkező vendégek is. Mindenki kapott egy piros kendőt, amilyent annak idején a kis pionírok hordtak a nyakukon. A meghívott vendégek között megjelentek az akkori tanítónők, Kaszap Matild és Péter Julianna is, valamint Homolya Piroska, mint első pionírvezető a kis diákok között.
Miután mindenki megérkezett és felvették a piros kendőt, lassan elindultak, kettesével a helybeli templomba, és ott szentmisén vettek részt. A húsvéti gyertya meggyújtásával imában megemlékeztek mindazokról, akik meghaltak és nem lehetnek itt velük ezen a találkozón. Majd később folytatódott az ifjúsági otthon termében, ott rövid köszöntő után megkezdődött a visszaemlékezés és a mulatság, melyhez a talp alá valót Fodor István és kollégái megállás nélkül adták. Mivel a külön meghívott vendégeket, tehát a tanítónőket és a pionírvezetőt virággal tisztelték meg, egy valamikori rosszcsont diák meglepetésként és akkori csintalanságát jóvátenni kívánva, húsz bakara rózsát adott át Péter Juliannának. Ez a csintalan diák Nagy Rudolf volt.
A találkozó hajnalig tartó mulatsággal és beszélgetéssel folyt, ennek mindenki örült. Csak sajnálattal emlegetik azok, akik nem tudtak megjelenni. Meg kellene ismételni a találkozót, mondják ők, de hát az már elmúlt, és a jövő titka, hogy mikor, hol, és hogyan lesz megint ehhez hasonló szervezés.
Az „elfújta a szél” nyári kenyérszentelő ünnepség kulturális műsorára került sor Szent Gellért ünnepe alkalmával, szeptember 23-án Törökfalun. Mivel sokan kérdezték és igényelték az akkor félbe maradt ünnepség befejező részéit, a szervezők e napra tették a megvalósítását. Az ünnepségre délelőtt került sor, miután a Szent Gellért nevet viselő templomban véget ért az ünnepi szentmise. A műsoron felléptek a helybeli óvodások, diákok, a Búzavirág asszonykórus, valamint Kevi, Tornyos művelődési egyesületi tánc és énekcsoportjai, és a völgyparti iskolások. A helybeliek és a vendégek is nagy örömmel fogadták, tapssal díjazták a kulturális műsoron a fellépőket. Kicsi, de mégis nagyszerű műsort sikerült összevarázsolni a szervezőknek, amit a fellépők számára elkészített ebéddel folytattak tovább a Százszorszép Művelődési Egyesület épületében. A nyári ünnepségről megmaradt támogatásokból sikerült ezt a szerény műsort megtartani, és ünnepélyesebbé tenni a templom védszentjének ünnepét.
Berze Tibor, a Törökfalusi Helyi Közösség tanácsának elnöke, és Táncos Ernő, Erzsébetlak (Belo Blato) Helyi Közösség tanácselnöke szeptember 29-én Erzsébetlakon barátsági és együttműködési megállapodást írtak alá. Bogyiszló után Erzsébetlak is testvértelepülése lett Törökfalunak. Az ünnepségen egy kisebb csoport vett részt Törökfaluból az egyezmény aláírása alkalmából Erzsébetlakon, ahol ekkor falunapot tartottak.
Végül és nem utolsó sorban, a Törökfalusi Helyi Közösség területén október 7-én tanácstagok választása volt, melyen 22 jelölt közül kellett választaniuk a polgároknak. Törökfalun a Helyi Közösség tanácsába bizalmat kaptak Berze Tibor, Györe István, ifj. Nagy Mátyás, Balog Evelin és Komlós István. Völgyparton Dávid Dénes, Sinkovics Szabolcs, Molnár Tóth Tímea, Zabos Alfréd és Dalibor Todorović, valamint Valkai soron Papp Ferenc, Varga Rudolf, Gulyás Zoltán és Patócs Zoltán.
Míg a határ hangos a munkagépektől, melyekkel az őszi munkálatokat végzik sürögve-forogva a földesztergályosok, hogy azt a kicsit és keveset, amijük van, megvédjék, valamint esőre várva elvessék a jövő évi kenyérrevalót, addig mégis voltak hát jó és szép események is, amelyek kicsit megpróbálták kiragadni az embereket a hétköznapokból. Az ősz is mozgalmas és zajos itt kinn a határban, ahol most már lassanként a horizont messzeségében, a körbálák mellett, itt-ott a szárkúpokat is látni lehet.
Molnár József
