Beszélgetés Tóth Istvánnal a virtuóz, vegetáriánus mesterszakáccsal

    Lehet, hogy kevesen tudják, Adán született Tóth István a világ egyik leghíresebb vegetáriánus mesterszakácsa. Ennek apropóján beszélgettünk.
    – Hogyan kezdődött? – kezdtem a beszélgetést.
    – Már egészen kis gyermekként vonzott a konyha. Édesanyám mellett sertepertéltem, amikor főzött, megengedte nekem, hogy kis edénykékben „főzzek”. Később ifjú éveimben tovább élt bennem ez a vágy. Nem a hagyományos ételek iránt érdeklődtem, hanem új, járatlan utakat kerestem, kísérleteztem. Magam elképzelései után mentem, így az ételeim sokszor szinte ehetetlenek voltak. Belső kényszert éreztem valami új ételek, ízek iránt. Adán működött abban az időben egy kínai étterem, oda jártam ételt kóstolni. Megfogtak a számomra még ismeretlen ízek, és további inspirációt kaptam. Elhatároztam: nem eszem többé húst. Főzni kezdtem hús nélkül, az eredménnyel nem dicsekednék. Nem vette el a kedvem a kezdeti sikertelenség, sőt elhatároztam, vegetáriánus szakács leszek.

    – Hogyan sikerült? Hiszen egyedül vágtál bele, úgy tudom, környékünkön nem volt ilyen irányú képzés, ma sincs.
    – Valóban így volt. Zágrábba utaztam, ahol Vaisnava központban éltek a bakták, s ők már némi tapasztalattal rendelkeztek e téren. Azok az ételek, amelyeket ott ettem, azok az ízek, melyeket ott ízleltem életemben először olyan csodálatos hatást tettek rám, hogy ezen túl mindig ezt akartam enni. Megtaláltam azt, ami után belső vágyat, sóvárgást éreztem. Az az életforma, amit a bakták közt tapasztaltam magával ragadott. Tiszta, tudatos életforma, egy fajta szolgálat, ami megtisztít, kiragad az anyag körforgásából, felemel és lehetőséget ad az önmegvalósításnak arra a fokára, amilyen életformát Isten álmodott az embernek. Ez az életforma állandó összeköttetésben van az élet forrásával, így a tiszta életenergia szabadon áramolhat. Erre az energiára minden teremtménynek szüksége van. Szerzetes leszek, eldöntöttem. Magammal hoztam a Bhagavat gítát, ez a könyv a bakták bibliája, ha szabad ezt mondanom, és egy vegetáriánus szakácskönyvet is vásároltam.
    – Honnan szereztél fűszereket, hisz nálunk nem lehetett ilyesmit vásárolni?
    – Akkoriban minden pénzem fűszerekre költöttem. Szegedre kellett utaznom, római köményért, kurkumáért, gyömbérért, aszefuetidáért, feles szárított sárgaborsóért, rizslisztért stb. Az ételek minősége, íz világa rohamosan javult, változatos, gazdag ízű ételeket készítettem. Nagyon nagy örömömre szolgált. Ezt az örömöt, a csodálatos ízű ételeket szerettem volna megosztani másokkal is. Többször osztottam kóstolót a strandon és más helyeken. Sokan csodálkoztak ezen, páran érdeklődtek az elkészítési mód felől. Az érdeklődőknek szívesen segítettem, otthonomba hívtam az embereket és tanítottam őket főzni.
    – Mit jelent számodra, hogy vegetáriánus szakács vagy? Úgy érzem neked a főzés több, mint szakácsság.
    – Igen, valóban jól látod. A világban nagyon sok jó szakácsot láttam, nem csak vegetáriánus szakácsokról beszélek, valóságos művészei a szakmának. Számomra a főzés nem csak evilági tevékenység, hanem még valami plusz. Ezt a többletet nehéz szavakban megfogalmazni, különösen a ma élő ember számára. Hiszen legtöbb embernek a főzés csak mindennapi gondot jelent, sajnos. Pedig a táplálkozás, a víz, a levegő létszükségünk. Gondolkozz csak el rajta! Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen táplálékot viszünk be a testünkbe nap mint nap. Nem biztos, hogy azzal működik legjobban a tested, amit megeszel (a motornak sem mindegy, benzin, gáz, vagy nafta). A fűszereket nem csak az ízűk miatt használjuk, funkciójuk, szerepük van a gyomor működésében, segítik az anyagcserét stb. A fűszerek olyan élőlények, amelyek azért teremtődtek, hogy a testi és lelki egészségünket szolgáljuk.
    – Harminc éves tapasztalat van a hátad mögött. Úgy tudom több országot is bejártál azzal a céllal, hogy a fűszereket megismerd?
    – Igen, tíz évig éltem Indiában, jártam ezzel a céllal Hong Kongban, Bali szigetén és még sok más helyen. Azt is megtanultam, a különböző ételek elkészítési módja mellett, hogy a tudatos táplálkozás, nem csak testi egészséget eredményez, hanem lelki kötődést is ad, így megtisztul a létalap.
    – Gondolkoztál már azon, hogy vegetáriánus éttermet nyiss?
    – Kaptam már Németországban is ajánlatot, egy vegetáriánus étterem vezetésére. Számomra nem ez a cél. Hivatásomnak érzem, ezért járom a világot, hogy minél több embert megtanítsak a vegetáriánus ételek elkészítési módjára, a fűszerek helyes ismeretére és használatára. Nem az a célom, hogy vegetáriánusok legyenek az emberek, hanem a hús mellett egyenek vegetáriánus ételeket is, táplálkozzanak tudatosan, egészségük megőrzéséért és feljavításáért.
    – Mondtad, hogy a világot járod, hogy tanítod a vegetáriánus ételek elkészítését. Mely országokban jártál e céllal?
    – Éltem Amerikában, Los Angelesben, Chicagóban, New Yorkban, tanfolyamokat vezettem Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Moszkvában, de még Szerbiában is, Belgrádban, Zomborban és más városokban. Tanítok szakácsokat és laikusokat, vegetáriánusokat és nem vegetáriánusokat egyaránt.
    – Szakácskönyved jelent már meg?
    – Igen, angol nyelven adtam ki vegetáriánus szakácskönyvet, már magyar nyelven is tervezek, remélem, összejön. A tanítványaim közül is többen adtak ki ilyen szakácskönyvet.
    – Meg kell kérdeznem, miből élsz?
    – A tanfolyamok bevételéből és némi támogatásból – feleli.
    Nézem Istvánt, mosolyog, pedig ma érkezett repülővel Moszkvából Belgrádba, onnan autóval Adára, ekkor szólt, hogy egy óra múlva leülhetünk beszélgetni. Szóhoz sem jutottam, mert az átlag ember az utazás után kimerült és frusztrált. Rajta mindennek nyomát sem látom. Talán a fűszerek teszik, vagy valami más?
    István elégedettnek tűnik, járja a világot, teszi a dolgát, akinek szüksége van a tudására, tapasztalatára, annak átadja, mind ezt mosolyogva teszi, azt hiszem lelki felüdülés a tanfolyamán részt venni.
    Köszönöm Istvánnak, hogy lehetőséget adott erre a beszélgetésre.