HITTANOSOK TOLLÁBÓL
ISTENTÕL TÁVOL
Kiskoromban szüleimmel minden vasárnap szentmisére jártam, szófogadó gyermek voltam. Mára már minden megváltozott: a szentmiséket nem látogatom rendszeresen, mert lusta vagyok felkelni, és szüleimnek sem fogadok szót. Sokszor kérdezem magamtól: mi lett velem, miért nehéz jónak lennem? Viselkedésem miatt gyakran van lelkiismeret-furdalásom, de sajnos azt is mindinkább elhallgattatom. Pedig hányszor és hányszor könyörgök Istenhez, hogy csak ezt és azt a felelést ússzam meg, és akkor vasárnap ott leszek a szentmisén! Azután – amikor eljön a vasárnap – elmarad a hála.
Érzem, hogy ez így nincs jól, hogy az Istentõl távoli élet csak ürességet hagy maga után. Remélem, lesz elég erõm az Istenhez való teljes visszatéréshez.
Béres Krisztián VI. c.
