Paradicsomvész
A hûvös, csapadékos idõjárás igen kedvez a paradicsom legveszélyesebb gombabetegségének a paradicsomvész (vagy burgonyavész), köznyelven „ragya” elterjedésének.
Ez a kórokozó, amint azt a neve is jelzi, szinte a tûzvészhez hasonló gyorsasággal pusztít, hiszen igen rövid idõ alatt (akár pár nap alatt is) megsemmisítheti a teljes paradicsom-állományunkat. Többnyire június végén, illetve július elején fejlõdik ki, de ha több csapadékos év következik egymás után, akkor a megjelenése egyre korábban várható.
A fertõzés tünetei: Ez a veszedelmes gomba a növény valamennyi részét megfertõzi. Az elsõ tüneteket az idõsebb leveleken észlelhetjük. Az igen gyorsan nagyobbodó, világos, nem élesen határolt sárgászöld, majd barnuló foltok a levelek szélétõl indulnak. Ezek rövid idõ alatt elhalnak, beszáradnak, a levek fonákján pedig, igen finom, fehér penész fejlõdik. A foltok a késõbbiekben a levelek teljes felületére átterjednek, aminek következtében a levelek teljesen elhervadnak, majd elszáradnak.
A fertõzéstõl a növények szárain is szabálytalan alakú és nagyságú barna foltok keletkeznek. A foltoknál a szárak meggyöngülnek, ennek következtében a termés súlya alatt megtörnek. A kórokozó számára igen kedvezõ, nedves, párás csapadékos körülmények között, a fertõzött részek hamarosan megfeketednek, és a növények olyan képet mutatnak, mintha leforrázták volna õket.
A paradicsomvész a növény termését sem kíméli, amely a fejlõdésének bármely szakaszában megfertõzõdhet. A megbetegedett paradicsombogyókon elõször halvány foltok figyelhetõk meg, amik fokozatosan szinte az egész termést beborítják. Ezután a termés felülete ráncossá válik és ezáltal fogyasztásra teljesen alkalmatlan.
A másik fertõzési lehetõsége a paradicsomvésznek, ami miatt burgonyavésznek is nevezik, hogy bõséges esõzéssel, a kórokozó gomba szaporítósejtjei bemosódnak a talajba és a burgonyagumók is megfertõzõdnek.
A paradicsom szabadföldi termesztésében, mint védekezés, nagyon fontos a területválasztás. Olyan helyre ültessük a palántáinkat, ahol az elõzõ évben nem neveltünk paradicsomot. Tartsuk be a megfelelõ sor és tõtávolságot, így kellõen szellõs lesz a paradicsomtáblánk, öntözéskor ügyeljünk arra, hogy csak a talajra kerüljön a víz, mert a talajról a növényre felcsapódó vízzel a kórokozó gombák könnyen fertõzhetnek.
A paradicsomvész elleni harcban fontos a megelõzõ (preventív) védekezés. Elõnyben részesíthetjük a réztartalmú szereket, mert ezeknek viszonylag rövid a várakozási idejük, és a baktériumos betegségek ellen is hatnak. Az idõjárástól függõen június elejétõl 8-14 naponként ajánlatos permetezni. A felhasználandó szerekrõl és alkalmazásukról érdemes a vásárláskor részletes tájékoztatást kérni. A kórokozó elleni védekezést csak a paradicsombogyók sárgulásáig végezhetjük. Amikor a termések pirosodni kezdenek, már nem ajánlatos permetezni. Fontos szabály, hogy a várakozási idõt mindig tartsuk tiszteletben, ugyanis letelte elõtt a paradicsom nem fogyasztható.
A fertõzött növénymaradványokat minden esetben azonnal meg kell semmisíteni. A következõ évben figyeljünk arra, hogy ugyanarra területre, a fertõzöttség fennállása miatt, ne telepítsünk olyan zöldségnövényeket (burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán), amelyek érzékenyek ezeknek a gombáknak a fertõzésére.
Sterbik Ildikó
