Nyelvi figyelõ
Házilag és házilagosan
A TV-2 egy ízben beszámolt arról, hogy a budai Sándor palotában kiállítást tartottak olyan használati tárgyakból, amelyek a hatvanas évekbõl valók. A kiállítást kommentáló mûvészettörténész a házilagosan szót használta `házi, otthoni munkával és eszközökkel` jelentésben, voltaképpen tehát a házilag szó helyett. A házilag és a házilagosan között nincs különösebb jelentésbeli különbség, ennek az utóbbinak legfeljebb stiláris szempontból lehet létjogosultsága, egyébként nincs. A házilagosan szó a sajtóban is meg-megjelenik. Íme néhány példa: „A statisztikák tanúsága szerint, manapság kevesebben foglalkoznak házilagosan pálinkafõzéssel, mint a hetvenes években.”; „Aki mégis arra vállalkozik, hogy házilagosan fog hozzá a mûholdvevõ-rendszer telepítéséhez, annak számára közreadjuk az új rendszer néhány mûszaki paraméterét.”; „Nagyon kezdetleges, házilagosan gyártott szerkezet robbant fel a London központjában lévõ mulató negyed (Soho) bárjában - közölte a rendõrség illetékese.”
A házilag és a házilagosan példájához hasonló párhuzamosságot figyelhetünk meg a futólag és a futólagosan, a kizárólag és a kizárólagosan, az utólag és az utólagosan között. A futólag és a futólagosan jelentése 'sietõsen és felszínesen, ill. csak futó találkozás alapján, nagyjából’, a kizárólag és a kizárólagosan értelme ‘csak, csupán’, az utólag és az utólagosan pedig valamely cselekvés, történés befejezését követõre, valamely ügy lezáródása utánira vonatkozik. A hallgatólag és a hallgatólagosan már eltérõ jelentéseket képvisel, az elsõ értelme: ’azzal, hogy hallgat, nem nyilvánítva (ellen)véleményt’, a másodiké viszont ‘nem nyíltan’.
A szóban forgó határozószók szerkezetileg melléknévi igenévnek, melléknévnek vagy más szónak -lag, -leg raggal ellátott származékai. Ilyen még az állítólag, az esetleg, a színleg stb. Az állítólag jelentése ‘más v. mások állítása szerint’, az esetleg a talán és a történetesen szinonimája, a színleg ‘látszólag, látszatra, ill. színlelve, tettetve’ értelemben szerepel. Ezekbõl és az elõbbiekbõl -s képzõvel melléknév jött létre: állítólagos, esetleges, színleges, futólagos, kizárólagos, utólagos, hallgatólagos. Mintájukra alkották a beszélõk a következõ analógiás származékokat: fajlagos, akaratlagos, merõleges, érdemleges, kezdetleges, idõleges, tevõleges, érintõleges, vagylagos stb. Ezeknek nincs -lag, -leg ragos alapformájuk, tövük rendszerint fõnév v. melléknévi igenév, és egy -lagos, -leges képzõ járul hozzájuk. A fajlagos a tudományos szóhasználatban egységnyi anyagra, tömegre vonatkozó fizikai mennyiségre utal, a biológia szaknyelvében a fajra, fajtára jellemzõt jelöl, a jogban pedig megszabott szolgáltatással való kapcsolatot fejez ki. Az akaratlagos lélektani szó, jelentése ’szándékos, tudatosan akart’. A merõleges szóval a matematika él, melléknévként valamely egyenessel, illetve síkkal derékszöget alkotóra, illetve ilyen helyzetûre vonatkozik, fõnévként pedig ’merõleges vonal’ a jelentése. Az érdemleges a sajtónyelvben fordul elõ, egyrészt a dolog lényegét érintõre, másrészt figyelmet érdemlõre utal. Arra mondják, hogy kezdetleges, ami a fejlõdés kezdeti fokán áll, ami fejletlen, elmaradott. A választékos szóhasználat él az idõleges melléknévvel ’rövid ideig tartó, ideiglenes’ értelemben. Szintén választékos stílusminõsítésû a tevõleges, ’tettekben megnyilvánuló, aktív’ a jelentése. Az érintõleges matematikai mûszó, olyanra utal, ami az érintõ tulajdonságával bír. A vagylagos hivatali vagy választékos használatú, arra mondják, ami módot ad több lehetõség közti választásra.
Molnár Csikós László
