77. Zöld levél
A delfin éve
A delfin éve lesz 2007 - így határozott az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP, ezeket a tengeri emlõsöket ugyanis egyre súlyosabb veszélyek fenyegetik, többek között a vízszennyezõdés, a zajártalom és a táplálékforrások túlhalászás miatti kimerülése. A folyamat megállítása érdekében az UNEP az élõ állatfajok megõrzésérõl szóló megállapodást (CMS) aláírókkal együttmûködve indította kampányát, amelyben kormányok, nem kormányzati szervek és magáncégek mûködnek együtt a delfinek megmentéséért.
A programot Albert monacói herceg nyitotta meg ünnepélyesen azzal, hogy az általa irányított miniállam földközi-tengeri partján egy delfinszobrot állított fel. Ezzel szándékoztak megemlékezni a fekete-, és a földközi-tengeri, valamint az atlanti-óceáni határos területeken élõ bálnák és delfinek megóvásáról szóló megállapodás tíz évvel ezelõtti aláírásáról.
"A delfin éve alkalom számomra, hogy megerõsítsem a tengerek élõvilágának megõrzése iránti szilárd elkötelezettségemet. A mostani határozott kezdeményezéssel valóban elérhetünk valamit annak érdekében, hogy megmentsük a kipusztulástól ezeket a pompás tengeri emlõsöket" - mondta a monacói herceg, a program fõvédnöke.
A delfinek többek, mint karikákon átugró, embereket szórakoztató állatok. Problémákat oldanak meg, eszközöket használnak, képesek kifejezni örömüket és bánatukat. Emellett pedig bonyolult társadalmi rendszerben élnek.
Régóta tudjuk, hogy a bálnák és delfinek az állatvilág igen különleges tagjai. A legújabb tudományos kutatások eredményei azonban azt is bebizonyították, hogy intelligenciájuk is rendkívüli. A viselkedésüket vizsgáló, egyre növekvõ számú kutatás rámutat arra, hogy agyi képességeik vetekszenek a magasabb rendû fõemlõsökével, köztük az emberével is. A delfinek rá tudnak mutatni fejükkel arra a dologra, amelyhez az embert el akarják vezetni, és ügyesen bánnak a tárgyakkal annak ellenére, hogy nincsenek ujjaik. Egy ausztrál palackorrú delfin populációnál pedig eszközhasználatot feltételeznek. Több állatnál – elsõsorban nõstényeknél – figyelték meg azt, hogy orruk végén szivacsokat hordoznak, amikor a tengerfenéki aljzatban keresgélnek, ugyanis az ott élõ tengeri sünök felsérthetik azt, ha ezt nem teszik.
A bálnavadászat hatásai komolyabbak is lehetnek, mint azt sokan gondolják. Újfajta természetvédelmi megközelítésre van szükség ezeket a fajokat illetõen, ami számba veszi intelligenciájukat, társadalmukat és kultúrájukat.nA tudósok szerint a vadászok nemcsak rengeteg egyedet pusztítanak el, hanem azt a kulturális ismeretet is, amelyet ezek az állatok hordoznak. Az pedig még kutatás tárgyát képezi, hogy a bálnák és delfinek által kibocsátott hangok összessége tekinthetõ-e egyfajta nyelvnek.
Király János
