Népjóléti iroda működése

    Október 17-én sajtótájékoztatón ismertettek a pár hónappal ezelőtt alakult Községi Népjóléti iroda működését, felépítését, célkitűzéseit, amely a szegénység enyhítésén hivatott segíteni. Ez a nap különben a szegénység elleni küzdelem világnapja.
    Az irodát egy bizottság vezeti, amiről sokan hallottak, de sokkal többen vannak azok akik nem tudják létezését. Azok, pedig akik tudnak róla,- tisztelet a kivételnek – sokszor félremagyarázzák az értelmét, azonosítják a Szivárvány civil szervezettel, rosszindulatú pletykákat indítanak ellen, szándékosan hátráltatni próbálják munkáját és azok munkáját is akik kapcsolatban vannak a bizottsággal., ahelyett, hogy segítenének munkájában.
    A bizottságról, vagy nevezzük továbbra is Népjóléti irodának, tudni kell, hogy első ilyen típusú asszociáció az országban, épp ezért nagy érdeklődést tanúsít iránta a megfelelő tartományi titkárság, illetve a köztársasági Minisztérium és a kormány is. Munkáját, amit úttörőnek mondhatunk, 35 pontból álló elaborátumban határozta meg, ami hat szűkebb kérdéscsoportot dolgoz fel, mint: 1. a foglalkoztatottság növelése, 2. a szociális biztonság, amit 12 pontban sorol fel, hisz ez a terület a legégetőbb, 3. az idősek és nyugdíjasok helyzete, 4. a betegbiztosítás, 5. a tanulási és továbbképzési lehetőségek, 6. a környezetvédelem aspektusait.
    A tájékoztatón elhangzott az is, hogy ez a bizottság talán az egyedüli az önkormányzati bizottságok közül, amelyik legaktívabban, szinte példamutatóan dolgozik. Az eddigi működése során tíz pályázaton vett részt, ebből hármat megnyert (a negyedikre is jók a kilátások), minek során több mint 2.000.000 dinárt nyertek. Munkáját azért kíséri nagy figyelemmel a népjóléti minisztérium és a kormány is, mert még nincs jogi aktus kidolgozva amely szabályozná ezt a tevékenységet, így az adai Népjóléti iroda tapasztalatai példaértékűvé válhat egy jogi előírás elkészítésekor.
    A tájékoztatón jelen volt Ürményi Ferenc polgármester is , aki többek között kijelentette, hogy ennek a bizottságnak illetve Irodának van létjogosultsága különösen a mai helyzetet véve alapul, mert tekintet nélkül a nemzetiségre, vallásra, netán a bőr színére, minden rászoruló egyenlő eséllyel fordulhat hozzá. Hogy mennyire komoly és felelősség teljes hozzáállással van iránta, bizonyítja az a tény is, hogy már a jövő évi költségvetésben előláttak bizonyos eszközöket a működésre.
    Az elnök különben nehezményezte azt, hogy egyes csoportok rosszindulatú, alaptalan pletykákat terjesztenek amivel szándékosan igyekszenek félrevezetni a közvéleményt. Ugyanis azt a hírt eresztették szélnek, hogy 2000 cigányt telepítenek Adára az ő jóváhagyásával. „Ilyenről szó sincs és kimondhatjuk, hogy ez hazugság! Ilyen pletykákkal nem vagyok hajlandó foglalkozni. Viszont a lakosság objektív tájékoztatása érdekében el kell mondani, hogy ne üljenek fel mindenféle „kacsának”, ne engedjék meg, hogy elragadtassák magukat egyes szónokok szövegétől és a hallottak után ítélkezzenek. Inkább az illetékesekhez forduljanak ha valamilyen kételyeik vannak – emelte ki az elnök, majd hozzátette: „mi egy multinacionális, multikulturális közösség vagyunk, ahol nem ismerek mást, csak egyenjogú polgárokat. Azon igyekszem, hogy minden polgárnak megfelelően tudjuk biztosítani az alapjogokat és a lehetőségekhez mérten az előrehaladást. A Bizottság egyenranúan kezel minden ügyet, minden rászorulót egyforma figyelembe részesíti. Bízom benne, hogy biztosítani tudja minden lakos egyenlő jogát és előrehaladását.” – mondta az elnök.
    A vitában részt vett még Balassa János, a Szociális központ igazgatója mint a Bizottság tagja, Telecki Dusan, a KKT elnöke, akik a hasonló hangnemben magyarázták a Népjóléti iroda fontosságát, működését, kiemelve, hogy magasabb fórumok szemében példaértékű az amit csinálnak.

V.J.