NEM LEHET VAGY-VAGYBAN GONDOLKODNI,
csak és-ésben

    Adán, a Vadvirág HK székházában 2015.X.3-án, a temerini Prospero NGO (Nem kormányzati szervezet) és az adai Pro Communitas Civil szervezet a TESTVÉRVÁROSOK A KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSÉRT (Thematic Town Twinning for Community Organizing) cím alatt tanácskozást szervezett és tartott, amelyen adai, budakalászi, nemesnádudvari, lövétei, peredi, slatinai, és Banja Luka-i polgárok részvételével Szilágyi Tamás, szegedi főiskolai adjunktus tartott előadást, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, valamint Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke, az MNT adai tagja pedig beszédet mondott.
    Mindenekelőtt Szilágyi Tamás A közösségszervezés, mint a kisebbségi érdekérvényesítés eszköze címen tartott  tudományos előadása sok értékes megfigyelést és új szempontot tárt fel, úgyhogy – saját elmondása szerint – még Pásztor Istvánnak is sok hasznos információt nyújtott.

Pásztor István beszédét mondja

    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában/előadásában a tőle megszokott politikai és közéleti éleslátásról tett tanúbizonyságot. Felszólalását, amit nevezhetünk akár kapásból, fejből elmondott és a vajdasági magyarok közösségére vonatkozó politikai (program)beszédnek is, a hallgatóság nagy figyelemmel kísérte és a nálunk vendégségben lévő, testvértelepülési polgármesterek dicsérő szavakkal reflektáltak is rá, sőt akadt köztük olyan is, aki a hallgatóságtól ismételten nagy tapsot kért Pásztor István nyílt, egyenes beszédének újbóli elismeréseként! Íme két frappáns részlet Pásztor beszédéből:
    "A vajdasági magyar közösség azzal büszkélkedik ma is, hogy jóformán minden faluban van legalább egy, vagy akár egy maroknyi ember, akik a nehézségektől függetlenül odaállnak a közösség elé, a közösség élére és megpróbálják szervezni azt. Ez jellemzi Vajdaságban az elmúlt éveket. Így az, amikor a mi vonatkozásunkban pozitív mondatok hangzanak el, a szervezettségünk, a politikai erőnk, a politikai érdekérvényesítő képességünk vonatkozásában, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez elsősorban ennek a következménye.

A közönség egy része

    Annak a következménye, hogy az elmúlt években egy szenvedő státusból, egy szenvedő alaphelyzetből és alapállásból azt a szervezettséget, amelyik azt eredményezte, hogy egymásra talált a politika és a civil szféra.  Azt eredményezte, hogy a politikai ambíciók és a civil szférai ambíciók közötti határok és különbségek elmosódnak, jóformán eltűnnek. Azt gondolom, hogy ezt büszkén ki kell mondanunk. Hogyha ezt az előző években  nem tudtuk volna megvalósítani, akkor ma ez az adai program sem jött volna létre!"
    "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vagyok és engedjék meg, hogy ebből a pozícióból beszéljek. Az érdekérvényesítés terén azért tudtunk ide jutni, azért vagyunk jelen országos szinttől kezdve egészen a helyi közösségi szintekig, mert meg tudtuk teremteni azt az akcióegységet, amelyik abból indult ki, hogy a helyi kezdeményezések, a helyi problémák, az általános problémák megoldása képezze a politikai érdekképviselet számára a feladatot. El tudtuk érni, hogy az, ami helyi közösségi szinten, önkormányzati, tartományi szinten a mi embereink számára a problémát jelenti, ami az emberi lélekben a szenvedő státuszt eredményezi, azt tudtuk megfogalmazni politikai programként, a mögé tudtuk mozgósítani saját közösségünket, az eredményezett olyan választásokon megmutatkozó közösségi erőt, ami politikai érdekképviseletet eredményezett országos szinttől kezdve lefelé.
    Azt szeretném maguknak elmondani, hogy meggyőződésem szerint nem lehet vagy-vagyokban gondolkodni! Csak és-ésben lehet gondolkodni!
    Én nem hiszek abban, hogy egy vajdasági magyar közösség csak civil szerveződés alapján sikeres tudna lenni. Nem hiszem el!
    A civil szervezkedés hihetetlenül fontos, mert az hozza a kis civil közösségekben témák apropóján közel az embereket egymáshoz. A horgászokat, a népművelőket és a néptánc kedvelőit, a környezetvédőket, az egyházakon belül ténykedőket egymáshoz, de  ez önmagában nem elegendő sem az érdekek felmutatása, sem az érdekek érvényesítése szempontjából. Ehhez föltétlenül fontos a politikai érdekképviselet. Ha a közösség elveszíti politikai érdekképviseletét, akkor holnapután szétporlad a civil kezdeményezéseknek az egész sora. Ezért gondolom én azt, hogy nem lehet vagy-vagyban gondolkodni, csak és-ésben!
    Azt is szeretném itt most példaképp felmutatni, hogy az, ami Európában, több európai országban zajlik, ahol azt mondják, hogy a klasszikus politikai pártszerveződésnek az érája befejeződött, és most majd mi civilek itt hirtelen összeállunk és listákat állítunk, és meg fogjuk mutatni... Ez a történet bedőlt! Még mielőtt igazából  meglendült volna, saját ötletébe dől be!"
    "...A létező politikai szervezettségünket nem lehet, nem szabad gyűlölködésből, megbántottságból, kvázi megbántódásból szétverni. Mert ha szétverjük, újra nem tudjuk fölépíteni. Hadd idézzek itt egy múlt századi, 20-30-as évekbeli magyar politikust, aki azt mondta, hogy 'Gyűlöletből nem lehet országot építeni!' Lefordítva a témára, amiről ma beszélünk, azt kell, hogy mondjam, hogy gyűlöletből közösséget sem lehet építeni! Ha az egymásnakfeszülés és a gyűlölködés legyőzné az elkötelezettséget és a közösségi érdekeknek a figyelembe vételét, akkor azt gondolom, hogy rossz úton járnánk."

Emlékkép a VIP vendégekkel

Ima ebéd előtt: "Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi...!"

Elbűvölő látvány az adai  Lovasvölgyben

    Utána mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke alapos összefoglaló ismereteket közölt a nemzeti tanácsról, közben ezt is mondta:
    “Ez az a pillanat, ez az a lehetőség, amikor Szerbia az európai uniós csatlakozása felé haladva megpróbálja megtalálni az utat. Nekünk itt kell a legéberebbeknek lennünk, leginkább odafigyelni, és ehhez a segítséget nagyrészt önökben, ebben a közösségben tudjuk megtalálni”, majd a riporter mindezekhez hozzáteheti azt is, amit dr. Kovács István, Nemesnádudvar polgármestere mondott:
    "Szerintem a szerbiai, illetve a vajdasági magyarság jár talán a legközelebb ahhoz, amit el szeretne érni, látva, ismerve a többi, környező országoknak a helyzetét, az ottani kisebbségek helyzetét."
    Utána ő, majd Rogán László, Budakalász és Lázár Zoltán, az erdélyi Lövéte polgármestere szívderítő ismertetőt is tartott, ki-ki a saját községéről, városáról.
    A magyarországi és székelyföldi vendégeinket – házigazdáik kíséretében – délután az adai Lovasvölgyben lovasbemutató, este pedig előbb a színházteremben a konferencia résztvevői műkedvelőinek közös kultúrműsora, majd a Vadvirág Hagyományápoló Kör székházában táncház várta. A tanácskozás programja vasárnap az aradi vértanúk előtti tisztelgés jegyében szentmisével, illetve a Damjanich-emlékmű megkoszorúzásával zárult, ahol – többek között – Rogán László, Budakalász testvérvárosunk polgármestere mondott ünnepi beszédet.

A konferencia résztvevőinek csoportképe

    Összegzésként elmondhatjuk, hogy öt ország több tucat településének több mint 225 részvevője vett részt a háromnapos konferencián. Bálint Ferenc, az adai Pro Communitas elnöke mondta erről:
    "Az volt az elképzelés, hogy a közösségszervezés bemutatása a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül történjék meg, hisz a testvérvárosi kapcsolatok már önmagukban is bővebb közösségszervezést jelentenek. Eközben támaszkodhatunk majd az európai uniós testvérvárosainkra is."
    A projektet az Európai Unió Europe for Citizens ügynöksége támogatta.

Szöveg és képek: Király János