Új munkajogi törvény

Sikerül-e az új munkajogi törvénnyel összeegyeztetni a különböző érdekeket?   

    Szerbia Független Szakszervezeteinek Szövetsége a munkavállalók védelme érdekében és a bejelentett „munkavállalói alkotmány” változásainak függvényében kerekasztal-beszélgetést szervezett Mit kapunk a Munkaügyi törvény módosításaival? címmel. Lehet egy új törvénnyel összeegyeztetni a munkavállalók, a munkaadók, és a külföldi befektetők érdekeit? A legtöbb vitát ez a kérdés váltotta ki az ülésen, amely a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a szakszervezetek, a hatalom, a munkáltatók, a külföldi befektetők képviselői és a tudományos dolgozók részvételével került megrendezésre. Szerbia Független Szakszervezetei Szövetségének elnöke, Ljubisav Orbović azt mondta, hogy eddig semmilyen hivatalos irat nem élkezett arról, mi változna a munkaügyi törvényben. „Mit kapunk a módosításokkal, nagyobb mértékű foglalkoztatást és a beruházásokat, vagy csak több profitot a munkaadók számára?” – kérdezte Orbović. Elmondása szerint az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerbiai kirendeltsége és a hazai munkáltatók 2008 óta követelik a módosításokat, míg a NMA 2011-ben azt követelte, hogy a Szociális Gazdasági Tanács megvitassa a végkielégítéseket és a meghatározott ideig szóló munkaviszonyt. „Az új törvény előírja, hogy a végkielégítést csak arra az időre fizetik, amelyet a munkavállaló a legutolsó munkáltatónál töltött el, ami racionális gondolkodás. Azonban, egészen más dolog, hogy mekkora végkielégítésnek kell lennie, amikor a munkavállaló nyugdíjba vonul. A másik újítás a rugalmas foglalkoztatás, vagyis a meghatározott idejű munka” – mondta Orbović, hozzátéve, hogy ez rossz a fiatalok számára, mert nem rendelkeznek biztonsággal és a stabilitással, és teljesen a munkaadóktól függenek majd. Szkepticizmusát fejezte ki és homályosnak értékelte a „párban való működést”. A SzFSzSz  Tanácsának elnökhelyettese, Njegoš Potežica hangsúlyozta, az új törvény célja, hogy nagyobb munkáltatói nyereséggel és állami eszközforrásokkal javuljanak a munkafeltételek. Rámutatott arra, hogy különösen védeni kell a terhes nőket, a kismamákat és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel élő anyákat. A munkaügyi és foglalkoztatási miniszter, Jovan Krkobabić szerint a munkaügyi törvény módosítása nem ér hamarosan véget, és örülne, ha az év végéig eljutna a Szerb parlamentbe. Krkobabić elmondta, az e törvényen való munka azért bonyolult, mert különböző érdekek összehangolására van szükség a kormány, a munkaadók, a szakszervezetek és az Európai Unió vonalán. Mint mondta, szükséges, hogy a törvény a munkavállalók érdekeit védje, különben nem fog kielégítő eredményt adni, hozzátéve, hogy Szerbiában hivatalosan 750.000 munkanélküli van, a nem hivatalos adatok szerint még annyi, és meg kell találnia foglalkoztatásuk módját.
    Krkobabić bejelentette, hogy a munkatársaitól és a munkacsoporttól követelni fogja, alaposan fontoljanak meg minden olyan javaslatot, amelyet a Szerbia Független Szakszervezetei Szövetsége által szervezett összejövetelen megfogalmaznak. A Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Zoran Martinović kifejtette, hogy az ide vonatkozó jogszabályok reformját a legjobb most megvalósítani, amikor létezik „pozitív energia” a szociális partnerekben. Szerinte meg kell változtatni a törvény pontatlan részeit, és harmonizálni az európai jogszabályokkal.A Szerbiai Munkaadók Szövetségének elnöke, Nebojsa Atanacković kiemelte, hogy a munkaadók hallani szeretnék, mit gondolnak a szakszervezetek.
    „Ám ahhoz, hogy alkalmazzuk a skandináv vagy a kontinentális modellt, olyan gazdaságra van szükségünk, mint amilyenek ezekben az országokban működnek. A munkavállalók Szerbiában gyakran a munkaadók rabszolgái, ugyanakkor a munkáltatók büntetve vannak a munkavállalókkal, mivel nagyon nehéz a szerződést felmondani. Éppen ez az, ami akadályozza a munkaadókat a nagyobb tömegű foglalkoztatásban” – mondta Atanacković.

Miroslav Belančić