Nyelvi figyelő
Valkaiak emlékezete

    Sok olyan vezetéknév található a magyar személynévanyagban, amely származási helyre utal. A Valkai is közéjük tartozik. Ilyen nevűek Bácskában, Baranyában és másutt is szép számmal akadnak. Az adai községhez tartozó Valkai-sornak (szerbül Sterijino a neve) egy ilyen nevű ember volt a névadója. Az első világháború után kialakult település eleinte a Stričević selo nevet viselte, magyar neve Valkai-sor lett arról a családról, amelynek malma, üzlete és kocsmája volt a tanyaközpontban. A baranyai Kopácson is több Valkai nevű él.
    A Valkai név régiségéről tanúskodnak azok a Bács, Bodrog és Csongrád megyei dézsmalajstromok, amelyek 1522-ból maradtak fenn. Ezekben tizennyolcszor fordul elő a Valkai név, különböző alakban. Elsősorban Vizesturol, Füles és Kutas lakosai viselték. Mivel ezek a régi helységek azon a tájékon feküdtek, ahol ma a Valkai-sor van, joggal feltételezhetünk folytonosságot a szóban forgó személynév használatában. Megemlíthetjük még Valkai András XVI. századi krónikaírót is, aki Kalotaszegen született. Magyar nyelvű művei közül több is fennmaradt az utókor számára: Chronica vagy szép históriás ének Károly császár afrikai hadjáratából, Chronica a nagy Bánk bánról, Historia az vitéz Hunyady János erdélyi vajdáról stb.
    Honnan származnak a Valkai nevűek? Valószínűszeg a Valkó nevet viselő helységek valamelyikéből, ugyanis több ilyen is akad. A legrégibb minden bizonnyal a mai Vukovár előde, Valkóvár. Ez a város, illetve vár a hajdani Valkó megye központja volt. A történészek egy része Szent István kori alapításúnak tartja Valkó megyét, Kristó Gyula szerint viszont csupán a XIII. században jött létre, ekkor függetlenedett Baranya megyétől. A XI-XII. században a Valkóvárhoz tartozó terület a pécsi püspökséghez tartozott, Tolnavár és Baranyavár megyéjével, valamint Bolgyánvár várispánsággal együtt, ezelőtt viszont a szerémségi marchia részének számított, tehát határőrvidéknek lehetett tekinteni.
    Maga Valkóvár jóval régibb alapítású, mint Valkó megye. Anonymus Gesta hungaroruma szerint Valkóvárat a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. A Valkóvár név a Vukával, annak a folyónak a nevével lehet kapcsolatban, amely ott ömlik a Dunába. Elképzelhető, hogy a Vukát az akkori magyarok Valkónak mondták, és a partján levő várat Valkóvárnak nevezték el. Kevésbé valószínű, hogy a Valkóvár nevet egy Vlkovgrad névalak előzte volna meg. Arról lehet szó, hogy a szlávok által Tvrdomestónak nevezett települést a magyarok Valkóvár néven kezdték el emlegetni, miután birtokukba került,
    A Valkóvár névhez hasonló eredetű nevet visel a Pest megyei Valkó (amely Gödöllőtől délkeletre fekszik), a Bihari havasokban levő Magyarvalkó (itt található Kalotaszeg egyik legszebb temploma, amely a XIII. században épült), a Borsod–Abaúj–Zemp1én megyei Tiszavalk, a Zala megyei Valkonya (a XIV. században még külön volt Kisvalkonya és Nagyvalkonya), valamint a Bánát romániai részében elterülő Valkány (amelynek román, bolgár és magyar lakosai vannak).

Dr. Molnár Csikós László