VÁRAKOZÁS

    Az idei év végéhez közeledve, a légkör telis tele van készülődéssel, elvárással, új reménnyel, próbálkozással ,a nehézségek  leküzdésével, várakozás a tél jövetelére, de a mielőbbi elmúlására. Tehát nagy reményekkel vagyunk felruházva és ellátva, csak bírjuk őket megélni azaz túlélni. A hosszúra nyúló esős őszi időszak szinte napról napra jelen volt az elmúlt időben, és hopp, egyik napról a másikra besurrant a télies hideg időjárás, a maga szebbik, havas változatával. Gyermekeink igen örülhettek neki, csak kicsivel több nem ártott volna belőle. Ígéret van a meteorológusok részéről, akik karácsonyra is ígérgetik nemcsak a havat, hanem a hideget is. Remélhetőleg a hideg s a hó friss levegőt hozz, s a H1N1 vírus is mindenképen befagy s eltávozik e szegény vidékről.  Már így is a túlzott sok jó ígérettől és szövegeléstől azt sem tudják az emberek, mitévők is legyenek. Higgyenek-e vagy sem mindabban, amit hallanak. Hogyan vészeljék át az ideérkező kilátástalanul hosszú telet, melyben nemcsak a gazdasági válság, hanem még a vírus mindkét vállunkon telepedik meg. Most úgy érzem, és irigykedve gondolok arra, hogy a medvének mégis jobb!
    Vidékünkön az elmúlt időszakban jó és rossz dolgok is történtek, melyek a közösséget érintették. Kezdem a rosszabbikkal, hogy mielőbb túl legyen a kedves olvasó rajta s utána lassanként lenyugodva olvashasson. Nem oly rég Törökfalun a becsei Mio-Gor üzletet nyitott, majd költözött egy nagyobb üzlethelységbe, ahol több helyre tudott szert tenni. Most pedig, december 1-én végleg elhagyta a kicsiny települést. Nagyon sokat jelentett a településnek, de a szomszédos települések lakóinak is az üzlet. Melyben sok mindent lehetett találni a mindennapi otthoni szükséges munkákhoz. Sajnos az üzlet üres maradt, még ha néhányan próbálkoznak a lehetőséggel, hogy ne zárják be. Mindez a település lakosait nehezen érintette.

    Most már továbbmenve a jobbik oldalára mindannak ami megtörtént vidékünkön, szeretném folytatni a cikket és pedig a Törökfalui Helyi Közösség tanácsgyűlésével melyen jelen volt Bilicki Zoltán, Ada Község polgármestere is. Beszámolót tartott az elmúlt egy év sikereiről valamint a tervekről, melyek a közeljövőben fognak megvalósulni. Mivel felénk az adai kábeltévét nem lehet nézni, melyben a polgármester úr már mindezen eseményeket és terveket elmondta, így hát ilyen módon volt rá lehetőség, hogy legalább a tanácstagok legyenek értesülve. A helyi közösség tanácsa ezen az ülésen hozott határozatot a két pályázat pénzösszegének felhasználásáról, melyet a Tartomány Földművelési, Vízügyi és Erdészeti Titkárságán nyert meg. A határi utak karbantartására 1.500.000,00 dinárt, Törökfalun a sportpálya melletti földes út kibetonozására lesz felhasználva, melyhez az önkormányzat is hozzájárul a 450 méteres szakaszhoz. A beruházás kivitelezője az adai Obnova vállalat, valamint a helybeli lakosok önkéntes munkájukkal, akik elsődlegesen érintettek. A második megnyert pályázati pénzösszeg 1.800,000,00 dinárt tesz ki, amit a törökfalui közkút befejezésére kapott a Helyi Közösség. Az adai Standard Komunális Vállalatnak több mint egy éves tartozásunkat tisztáztuk ezzel, ami 1.251,000,00 dinár volt. A további megmaradt összegből pedig a kúthoz vezető bejárat lesz majd megvalósítva az elkövetkező időszakban.

    A jó előbb említett útszakasz kiépítését már el is kezdték és lassan már a végére érnek, ha azt az időjárás is úgy akarja. Mindennap a vállalkozó cég két munkása megérkezik a településre, segítkeznek a munkaakcióban résztvevőknek, akik zsaluznak és várják az érkező teherautót teli betonnal, hogy miután kiöntik, el tudják simítani. Így halad a munka napról napra, míg a végére nem érnek.
    December hónap elején falufórumot szervezett az adai Önkormányzat a mezőőrszolgálat megindításának és szükségességének témájával. Bálint Ferenc és Apró László a helyi közösség épületében ismertette a jelenlévőkkel a kérdést. A fórumon tizenegyen vettek részt, s mindannyian fontosnak tartották a mezőőrszolgálatot, és támogatták a megszervezését.
    Az idén kora tavasszal szélfogó sávok telepítése volt Törökfalun, de sajnos a szárazság nagyon sok facsemetét nem kímélt. Az Önkormányzat által újbóli 400 darab facsemetét kapott a Helyi Közösség, hogy a hiányos szélfogó sávokat kipótolják szibériai akác facsemetékkel. Nemrég az egyik  esőmentes napon ez meg is valósult abban a reményben, hogy majd most a természet, de az emberek is jobban fognak vigyázni és hozzájárulni az elültetett facsemeték növekedéséhez.

    Végül, és nem utolsósorban, az ünnepek jelében megemlítem, hogy december 4.-én Mikulás járt a törökfalui Földműves Szövetkezetben, aki a kicsiknek ajándékot hozott. A gyerekeknek mindig öröm a Mikulás, mivel ajándékot hoz, de hiszem mindenkinek, mert ezen alkalommal is próbálunk örömet szerezni gyermekeinknek, mint egykor a mi szülein is tették azt irántunk. Ebben a szellemben a szövetkezet is a Mikulás jelenlétével megajándékozta a tagság kicsinyeit.
    A törökfalui idősek klubjának tagjai pedig karácsonyjellegű mézeskalácsot és pogácsát sütöttek, valamint krepp-papírból angyalkákat készítettek a helybeli óvodásoknak, akiknek az óvó nénijükön keresztül juttatták el a kicsiknek. Mivel az idén többször is meglátogatták és megörvendeztették  idősebb polgáraikat, most viszonzásul  ezen kis ajándékokkal igyekeztek örömet szerezni , és megmutatni, hogy amikor ők gyerekek voltak, akkor ilyen édességet kaptak és a fenyőfát odahaza díszítették fel...

Molnár József