MEZŐGAZDASÁGI ROVAT
A szerves trágyázás szerepe a tápanyag-utánpótlásban

    A szerves trágyák hatása igen régóta ismert. A növénytermesztés során a talajból kivitt tápanyagokat évszázadokon keresztül kizárólag szerves trágyákkal pótolták vissza. A különböző szerves trágyaféleségek (komposzt, zöldtrágya, istállótrágya…) alkalmazását a múlt században tudományos kísérletekkel is igazolták, mivel a tapasztalatok szerint tápanyagtartalmukon kívül a termőtalaj több tulajdonságát is előnyösen befolyásolják.

    Az intenzív gazdálkodás viszonyai között a szervestrágyázás szerepe nagymértékben csökkent, a termésátlagok hatékony növelésére a szerves trágyáknál jóval nagyobb hatóanyag-tartalmú műtrágyákat részesítik előnyben.
A szerves trágya egyik jellemzője, hogy hatása három-négy év alatt érvényesül, mivel az így kijuttatott tápanyagok egy része fokozatosan, ásványosodással válik a növények számára felvehetővé. Az így felszabaduló tápanyagok érvényesülése alapján figyelembe vehető a tervezett műtrágya mennyiségének a csökkentése.
    A szerves trágyák alkalmazásának előnyei között a makro- és mikroelem tartalmukon kívül elsősorban a talaj fizikai, valamint biokémiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatásaik érdemelnek említést, vagyis: javítják a talaj fizikai szerkezetét, kémiai tulajdonságait, ezek által aktívabb talajélet jön létre a mikroszervezetek számára.
    A trágya elbomlása során keletkező szén-dioxid elősegíti a tápanyagok vízben való oldódását, és ezáltal a növények számára felvehető állapotba kerülnek. A talajba juttatott szerves trágyák vitaminokat, hormonokat, növényi serkentő anyagokat visznek a talajba, ezek előnyösen hatnak a talaj mikroflórára, a növényekre, és végül a termőtalajt tartós humuszanyagokkal is gazdagítják.

Csúzdi István